Ellentmondásos jogszabályervezetre hívták fel a vállalkozók figyelmét

A vásárlók információkhoz való jogának ürügyén „összeugrasztaná” a kereskedőket és a fogyasztókat az az új jogszabály-tervezet, amely az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatal (ANPC) oldalán jelent meg.

„A jogszabály-tervezet azt akarja elérni, hogy a kereskedők kötelező módon és minden egyes áru esetében tüntessék fel az alkalmazott árrést. Már most látszik, hogy ezen előírás alkalmazásából a vásárló semmit nem nyerne, de a kereskedelemben jókora zavart okozna” – foglalt állást egy pénteki sajtótájékoztatón Edler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi kamara elnöke és Berszány Tibor alelnök, vállalkozó.

A tervezet indoklásában az szerepel, hogy a vásárlóknak joguk van minden információhoz hozzájutni a választásaikat esetlegesen befolyásoló árakkal kapcsolatban. Továbbá az is szerepel benne, hogy a (laikus) vásárlót meg kell védeni a „professzionista kereskedőtől és annak inkorrekt praktikáitól”. Edler András elmondta, már létezik egy törvény (az 1992-ből származó 21-es számú), amely előírja, miről kell tájékoztatni a fogyasztót az áruval kapcsolatban, az árrés ebben nem szerepel. A kamaraelnök szerint a tervezet általánosságokból van összehordva és semmit nem old meg: a termék ára, amelyet a fogyasztó néz, ugyanaz marad.

Bonyolult folyamat az árképzés

„Az árképzés egy bonyolult művelet, az alkalmazott árrést nagyon sok tényező befolyásolja” – erre világított rá Berszány Tibor, a kereskedelmi kamara alelnöke, akinek cégcsoportja több mint 1300 alkalmazottat foglalkoztat a húsfeldolgozás, pékipar, kereskedelem, vendéglátás területén.

Mint részletezte, a kereskedelem is vállalkozás, tehát gazdasági folyamatok alapján működik: alapjául szolgál az a számítás, amely szerint egy bizonyos üzlet fenntartásához az összesített költségeket (a helyiség bére, a berendezés, felszerelés, a munkatársak fizetése, az adók, a rezsi, 1–4 százalék profit) visszaosztják az üzletfelület egy négyzetméterére. Ez befolyásolja a leginkább az árrést, de az is, hogy mennyire gyorsan fogy egy áru, mennyi helyet foglal: lehet egy 2 lejes ásványvízre 50 százalékos árrést alkalmazni, egy lassabban fogyó, 100 lejes whiskyre pedig 10 százalékost. A zöldség-gyümölcs 10-20 százaléka megromlik, veszendőbe meg, így a 30 százalékos árrésből 10 marad az eladott árura számítva.

Ráadásul az energiaárak nőnek, az alkalmazottak bérének a növekvő minimálbérhez igazítása is nagy költséget jelent. Az elnök példát is hozott: a Bertis cégcsoport 1350 alkalmazottjánál ez a kiadás havi 500 ezer lejes növekedését jelenti a múlt évhez képest. „Ez a tervezet csak arra jó, hogy a fogyasztóvédők újabb ürüggyel tudjanak büntetni” – vélekedett a vállalkozó.

Törvényszegésre biztat

„Az sem kizárt, hogy a rendelettervezet alkotmányellenes – tette gyorsan hozzá Edler András –, ugyanis az államnak biztosítania kell a kereskedelem szabadságát és a tisztességes versenyt, ezek az előírások pedig torzítják azt: sérül a kereskedelmi titoktartás és az üzleti döntések önálló meghozatalának joga.”

Mindent összevetve a kamaraelnök kivitelezhetetlennek tartja a tervezetet, és arra szólította fel a vállalkozókat, hogy ha ebből érvényes jogszabály is lesz, támadják majd meg jogi úton. „Majd a nagyvállalkozók, akik megfizethetik a jó ügyvédeket, megtámadják az ellenőrök büntetéseit rögzítő jegyzőkönyveit, a kisvállalkozóknak pedig segít a kereskedelmi kamara, aki egy ügyvédi irodával együttműködve teszi ugyanezt” – ígérte.

Fotó: Bodor Tünde