Emlékek, munka, tervek

A háromszéki RMDSZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tartott tegnap este „öltönyös-nyakkendős” ünnepi ülést a szövetség a Tamási Áron Színház nagytermében Sepsiszentgyörgyön. Az eseményen részt vett Kelemen Hunor szövetségi elnök, valamint a szervezet régi és új tagjai.

A közönséget nagyméretű vetített képek fogadták, amelyeken felismerhetők voltak az 1989–90-es események legfontosabb momentumai, kezdve a pártszékház(ak) elfoglalásától, az 1990-es gyertyás tüntetésig, a magyar iskolák visszaszerzéséért.
Nagy Zoltán házigazda azt mondta „ünnepelni, emlékezni, tervezni jöttünk össze” és kifejtette: bármint nézzük is, „azokban a napokban fordult egyet a történelem kereke”.

A bejátszásokban megszólaltak az RMDSZ „alapító atyái”. „Úgy fogtuk fel, mint egy hatalmas esélyt”, mondta Markó Béla, és mindannyian felidézték az alapítás nehézségeit, amelyeket a kommunikáció ma már szinte elképzelhetetlen hiánya (is) okozott.

1989. december 25-én megalakult az RMDSZ. „A romániai magyarság számára nem létezik más alternatíva, csak az önfeladás vagy a demokrácia” – mondta egy felvételen Domokos Géza, aki „történelmi küldetést vállalt”, amikor egyetlen szövetségbe fogta össze a megyei szervezeteket.
1990 februárjában megvolt az első bányászjárás, kezdtek előjönni a kommunista reflexek, a nacionalizmus, a marosvásárhelyi március. 1993-tól Markó Béla lett a szövetség elnöke, aki videoüzenetében úgy fogalmazott: Az egyik legfontosabb eseményt ünnepeljük, „ami velünk megtörténhetett”.

– A történészek azt mondják, hogy nem szerencsés azt fontolgatni a történelemben, hogy mi lett volna, ha… Tudomásul kell venni, hogy a történelem nem csak „elfolyik mellettünk”, hanem cselekvő politikusként kötelességünk tudni, hogy nagyon sok múlik a mi döntéseinken. Márpedig mi akkor hoztunk egy nagyon fontos döntést: együtt leszünk mindannyian! Nem lesz tíz kicsi párt, lesz egy erős szövetség! Ezt a szövetséget nem volt gond létrehozni, de nem volt könnyű együtt tartani. Voltak viták, de ezek nem arról szóltak, hogy kell-e iskola, magyar nyelvhasználat, kell-e autonómia, a viták arról szóltak, hogy milyen eszközökkel lehet elérni ezeket a célokat – hangsúlyozta Markó, aki szeretettel idézte fel többek között Domokos Géza, Incze László, Albert Álmos alakját, mindazokat, „akik ma már nincsenek közöttünk, de nagyon fontos munkát végeztek”, és akik emléküknek egy perc néma csenddel adóztak.

Megszólaltak és kitüntetést is kaptak Sántha Attila: a kézdivásárhelyi Demokrata Ifjúsági Szervezet (DISZ) és Márton Árpád a Magyar Demokrata Ifjúsági szervezet (MADISZ) első elnökei. Sántha felvetette: nem tárgyaltuk ki még a neptuni eseményeket, és azt sem értük el, hogy az RMDSZ a magyarság parlamentje legyen.

Kelemen Hunor jelenlegi szövetségi elnök a perzsáktól indított, és azt mondta: az ő hitükben az emberek sorsát rossz csillagok (siderák) és jó csillagok (astrák) irányították.
– Száz évvel ezelőtt rossz csillag jött fel az égre, el akarták venni javainkat, nyelvünket, 1989-ben pedig a jó csillag ragyogott fel, amely alatt egy megsemmisítésre ítélt közösség talpra állt, mert a közösségi szolidaritást 70 esztendő sem tudta kiirtani bennünk – mondta Kelemen.