Farkaslaka nyerte a Székely Vágtát

Farkaslaka lovasa, Tamás Csaba, Fiber nevű, 12 éves versenylován nyerte a nyolcadik Székely Vágtát tegnap az Óriáspince-tetőn. Az eddigi legszorosabb döntő résztvevői közül a maksai Papp Alpár és a lemhényi Zsigmond János is jogot szerzett arra, hogy részt vegyenek a szeptember 14-e és 16-a között a budapesti Hősök terén sorra kerülő Nemzeti Vágtán, az elővágta rendezőjének jogán Sepsiszentgyörgy lovasa is indulhat. A Góbé futamot Kovászna képviselője, Fazakas János Alpár, Boszporuszi Naptűz nevű hatéves lovával nyerte, a gyergyószentmiklósi László Pál és a kézdivásárhelyi Dudás Zoltán előtt. Az idei vágtán összesen 32 lovas indult: 15-en a Székely Vágtán, nyolcan a Góbé futamon, öten a nemzetközi futamon, négyen pedig a kishuszár futamon.

Pénteken este szokatlanul simán indult a verseny, az állatorvosi vizsgán a Székely Vágtára jelentkező összes ló gond nélkül átment, és a Góbé futamra jelentkezők közül is csak egy lovat kellett sántaság miatt kizárni.
A szombati előfutamok szintén olajozottan zajlottak, nem voltak incidensek, még egy startot sem kellett megismételni – ez az érzés fokozódott.
– Minden normálisan megy – mondta lakonikusan az előfutamok után Bendes Csaba, ami – ismerve a Nemzeti Vágta elővágta és nevezési igazgatójának mércéjét – többet ér egy ötperces dicshimnusznál.
Mondjuk, ebben Bendes Csaba egyáltalán nem „ártatlan”, hiszen kérlelhetetlen, de mindig korrekt és igazságos szigorával oroszlánrészt vállalt abban, hogy a kissé önfejű székely lovasok és szervezők rendet és fegyelmet tanuljanak. Például, miután gondolkodás nélkül kizárta tavaly Sepsiszentgyörgy versenyzőjét, aki történetesen maga a hivatalban lévő vágtagyőztes volt, mert nem jelent meg pontosan a technikai értekezleten (ez azért fontos, mert itt mondják el a biztonsági előírásokat, erről senki sem hiányozhat), idén a meghirdetett időpont előtt tíz perccel mindenki ott ült az asztal mellett. Szóval, tanulékony a székely, ha muszáj…
De vegyük sorban az eseményeket.

László Pál, a sokoldalú huszár
Pénteken este került sor második alkalommal a legvitézebb huszár versenyre, amely ugyan nem jár olyan jelentős díjakkal, mint a Székely Vágta, vagy akár a Góbé futam, de hagyományőrző huszárkörökben igencsak magas presztízse van. Idén a más „mindent is” nyerő László Pál (aki korábban nyert Góbé futamot, résztvevője volt a Nemzeti Vágtának) bebizonyította, hogy nem csak abból jön ki a lovastudománya, hogy gyorsan tud vágtázni. Böjte atya gyergyószentmiklósi gyerekházának vezetője bemutatta, hogy jól kezeli a kardot, simán ugrik akadályt, lova pedig térde nyomására oda forog, ahová akarja.
Szombaton pontban délben tartották a Székely Vágta színpompás megnyitóját. A rétyi Kováts András fúvószenekar előadta a székely himnuszt, és ünnepélyesen felvonták a székely zászlót.
A részt vevő megyék vezetői rövid beszédeikben a hagyomány és a helytállás fontosságára világítottak rá.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy „Székelyföld őrzésében mindenkinek ki kell venni a részét”, annál is inkább, mert „közel 100 éve elvitatják a történelmi tényt, hogy Székelyföld létezik”.
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke szerint, „Háromszék legyen a lovas rendezvények erdélyi központja”, mert ezzel (is) be lehet kapcsolni a régiót az Kárpát-medence magyar vérkeringésébe. Ezt követően Dr. Nagy József, a Székely Vágta főkapitánya, aki beszédét ismételten román nyelven is elmondta, letétette az esküt, majd hivatalosan is megnyitotta a székely vágtát, kiadta a kommandót: „Nyeregbe, székelyek!”
Ezt nem lehetett félreérteni…

Elkezdődtek az előfutamok
A Székely Vágta első előfutamának nem volt nagy történelme: a tavalyi győztes kézdivásárhelyi Berde Loránd semmit sem bízott a véletlenre, s bár a legkülső pályán indult, az első körben körbelovagolta ellenfeleit, és a nyujtódi Ugron Attila előtt magabiztos győzelmet aratott, Csíkdelne és Kilyén kiesett.
A második előfutam volt a leggyorsabb (1 perc 29 másodperc/1.200 méter, ez barátilag is óránként 48 kilométeres sebesség), amelyet a gyergyószárhegyi Fazakas Géza nyert a maksai Papp Alpár előtt, Torja kiesett és Gyergyószentmiklóssal együtt – némi meglepetésre – utolsó lett.
Az érkezések tekintetében a legszorosabb előfutam a harmadik volt, ahol nem volt egészen három másodperc az első és a harmadik versenyző között. Középfutamba jutott Farkaslaka és Gyergyóditró, kiesett Sepsiszentgyörgy (Hunyadi János Mátyás – hej, pedig ilyen névvel kell ám Székely Vágtát nyerni! – sebaj, majd a Nemzeti Vágtát…) és Kőröspatak.
A negyedik előfutamra három versenyző maradt: a lemhényiek kétszeres vágtagyőztese, Zsigmond János rajt-cél győzelmet aratott, a 2015-ös Góbé futam-győztes előpataki Bartha Ferenc előtt, Barátos képviselője kiesett.
Az ellenőrizetlen eredetű lovakat (is) befogadó Góbé előfutamokban szintén rajt-cél győzelmeket láttunk, az elsőt a gyergyószentmiklósi László Pál nyerte (Etéd és Kilyén ellenében), a másodikat a kovásznai Fazakas János Alpár (Barót és Sepsiszentgyörgy kiesett), a harmadikat pedig a kézdivásárhelyi Dudás Zoltán (Szotyor nem jutott tovább).
Miután egész délelőtt mindenki arról beszélt, hogy „be gyönyörű szép időnk van”, kora délután az égiek figyelmeztettek, hogy azért mégiscsak az Óriáspince-tetőn lennénk. Néhány perc alatt olyan fergeteg keletkezett, hogy ha a Dancs Zsolt vezette „kommandó”, egy gyalogsági rohamot megszégyenítő sebességgel be nem nyargal a pályára, és ki nem csavarozza az óriás székely zászlót tartó rudat, nem biztos, hogy a szél le nem dönti.
A fogathajtók nem engedték szétverni a versenyüket, ezúttal is kettes és négyes fogatok, valamint pónifogatosok neveztek be, szám szerint tizenegyen. A Szász ikrek legfiatalabb versenyzőkként vettek részt a fogathajtáson. Bodó Zoltán duplán duplázott: idén is ő lett kettes és négyes fogattal is a győztes.
A vasárnapi nemzetközi futam győzteseként Mihalcea Valentin képviselheti Romániát a budapesti Nemzeti Vágtán.
A Székely Vágta első középfutamában a kétszeres Székely Vágta-győztes lemhényi Zsigmond János, aki mindezidáig egyetlen székely lovas, aki bejutott a Nemzeti Vágta döntő futamába, „behúzta” a futamot, nagy küzdelemben megelőzve a farkaslakai Tamás Csabát (Nyujtód és Gyergyóditró lovasa kiesett).
A második középfutam startjánál Berde Loránd óriásit bukott, miután megbokrosodott lovába beleakadt a maksai Papp Alpár paripája, és a startot visszarendelték. Berde nem adta fel, felállt, leporolta magát, kicserélte a lószerszámot, és visszaült Ancira. Egy újabb visszarendelt start után, a harmadik indításnál a hivatalban lévő bajnok beragadt, majd legalább 20 méteres hátrányból másfél kör alatt körbelovagolta ellenfeleit, egyedül csak az első hivatalos versenyén induló, mindössze 20 éves maksai Papp Alpár tudott ennek ellenállni. Sorrend: Maksa, Kézdivásárhely, Gyergyószárhegy, Előpatak. A döntőbe tehát Lemhény, Farkaslaka, Maksa és Kézdivásárhely jutott.
Gyí, a kutyafáját!
A döntők előtt négy bátor gyerek mérkőzött meg a kishuszár vágtán, köztük az idei Székely Vágta egyetlen hölgy versenyzője, a sepsiszentkirályi Attl Karina. Az első helyet a 13 éves sepsiszentgyörgyi Kolumbán Örs szerezte meg, Fatima nevű póniján, a 15 éves kovásznai Farkas Ábel Húr (Szepi) és az ugyancsak 15 éves Attl Karina (Cini) előtt. Csak igen csendben jegyezzük meg, hogy a kicsik ugyan egyetlen kört futottak (+ a start és a cél közötti 60 métert), ami gyorsabb tempó, mint a felnőtt előfutamok többsége.
A lányok nem a versenyért, hanem az élményért, állat- és természetszeretetből lovagolnak, a versenyt a virtuskodó fiúknak hagyják – vélekedett Sztakics Éva, a vágta egyik főszervezője, aki maga is szívesen száll nyeregbe, amikor az induló nők hiányának okáról érdeklődtünk.
Nagy József vágtafőkapitány ennél egyenesebben és meglehetősen… hm… huszárosan fogalmazott, a ló és lovas együttesben – fejtette ki – el kell dönteni, hogy ki a „főnök”, és ilyenkor a „légy szíves, na, menjél” nem mindig elégséges, hanem igenis oda kell szólni, hogy „gyí, a kutyafáját!”, és ez a férfiaknak jobban megy. A főkapitány nem pontosan ezeket a szavakat használta, de talán érthető módon, kivételesen eltekintenénk a szó szerinti idézettől…
A Góbé futam döntőjében Kovászna képviselője, Fazakas János Alpár, Boszporuszi Naptűz nevű hatéves lovával tiszteletet parancsoló fölénnyel vívta ki az első helyet a korábbi bajnok, gyergyószentmiklósi László Pál és a kézdivásárhelyi Dudás Zoltán előtt.
A Székely Vágta döntőjében két tapasztalt harcos (Zsigmond és Berde), és két kezdő (Tamás és Papp) mérte össze erejét. A startból Zsigmond János kétszeres vágtagyőztes indult a legjobban, Timpex Amata nevű lován, és két körig vezetett is. Ezt megelőzően Berde Loránd kétszer is kiugrott a startnál, és kétszer is elölről kellett kezdeni a versenyt, ezért a harmadik indulásnál Anci nevű lovával együtt hátrább rendelték, és úgy tűnik, hogy ebben a mezőnyben igenis számít tíz méter hátrány, mert – bár nagyon ráhajtott – nem sikerült behoznia lemaradását. A két kezdő, „szemtelen módon” nem tisztelte Zsigmond János hírnevét, és az eddigi legszorosabb döntő futamban folyamatosan szorongatta a lemhényi lovast, mi több, a célvonalra rátérve, nagyszerű vágtában, az utolsó ötven méteren, fél-fél lóhosszal megelőzték tapasztaltabb társukat.
Ilyenformán a 24 éves farkaslakai Tamás Csaba 12 éves, Fiber nevű versenylovával megnyerte a nyolcadik Székely Vágtát, a második helyre a mindössze 20 éves, első hivatalos versenyén részt vevő, maksai Papp Alpár végzett Ecsed Roven Randi nevű ötéves kisbéri félvérén. A harmadik Zsigmond János (Lemhény), a negyedik Berde Loránd (Kézdivásárhely) lett.