Háromszéki kúriák jótékonysági bálja

Jól sikerült jótékonysági bálnak adott otthont szombaton a miklósvári Kálnoky-kastély, ezúttal a háromszéki kúriák megmentését tartották szem előtt a szervezők. 

A Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesületének tagja, Várallyay Réka művészettörténész a tíz évvel korábban a Kulturális Örökség Minisztérium által szervezett, balsorsú műemlékek báljának mintájára szervezte meg az eseményt. A hagyományteremtőnek szánt rendezvény a szó legnemesebb értelmében otthonra, befogadásra talált a miklósvári Kálnoky-kastélyban.

Ahogy azt már korábban megírtuk, a háromszéki épített örökség fontos részét képező udvarházak tulajdonosai már az eseményt megelőzően jelentkezhettek egy-egy olyan gonddal, amellyel szembesültek az udvarházak felújítása során, vagy amelyhez nagyobb anyagi erőforrás szükséges. Az elképzelések alapján a bál bevételéből a szervezők – a résztvevők szavazatai alapján – egy projektet segítenek a megvalósuláshoz legfeljebb 12 ezer lejes támogatással.

A kihirdetett határidőig öt kúria tulajdonosai pályáztak:

• a sepsiszentgyörgyi Nagy-Bogáts kúriában egy százaadfordulós, szecessziós stílusú, üvegbetétes bejárati ajtó restaurálásához igényeltek segítséget a tulajdonosok, akik 2013-ban perelték vissza az épületet az államtól, és azóta próbálják eredeti arculatát visszaadni
• a gelencei Csoma-kúria jelenleg is az egykori tulajdonosok leszármazottainak tulajdonában van, akik jó gazdának bizonyulnak: a klasszicista stílusú épületet már nagyjából rendbetették, viszont szeretnék visszaállítani a 19. század elején készült, a háznál korábbi stukkódíszes  kapulábakat
• a bikfalvi Vén-Ábrahám kúria a legrégebbi épület, amelynek tulajdonosai pályáztak: a jellegzetes háromszéki udvarház 17. századi alapokra épült a 18. században, egy földrengés viszont ledöntötte barokkos tornácát, ezt kellene újraépíteni. Mivel a 18. században általánosan elterjedt divat volt falfestésekkel díszíteni az udvarházakat, falkutatásokat is érdemes lenne elvégeztetni a szakemberekkel
• a dálnoki Beczássy-kúriában 19. század végi, secco technikával készült falképek – virágos díszítések, tájképek – kerültek elő, ezek restaurálása nagyon költséges és időigényes folyamat, így az Albert család résztámogatást igényelt ehhez a művelethez.

A bálra mintegy 80-an váltottak belépőt 300 lejes részvételi vagy 500 lejes támogatói jeggyel, többen pedig csak pénzösszeggel támogatták a rendezvényt, mert nem tudtak jelen lenni.

Kálnoky Tibor mint a miklósvári kastély tulajdonosa házigazdaként nyitotta meg a bált: üdvözölte a résztvevőket, akik között feleségével együtt jelen volt Szungert Balázs, a csíkszeredai magyar főkonzulátus külgazdasági attaséja, továbbá Ráduly István prefektus, Gáj Nándor, a megyei tanács alelnöke. Mikes Zsigmond, a Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesületének elnöke is köszöntötte a résztvevőket, majd Szungert Balázs beszélt a magyar kormány örökségvédelmi programjáról, amelyet 1998-ban terjesztett ki a határon túlra. Ezt követően Várallyay Réka ismertette a programott.

A kastély „nagy palotájában” (a díszterem korabeli megnevezése) megtartott köszöntés után a társaság levonult a szép, boltíves pincehelyiségbe, ahol a vacsorához volt terítve. Népzenészek – Gáspár Csaba prímás, Kelemen István brácsás, Csibi Szabolcs nagybőgős, Péntek Zsuzsa énekes – szolgáltattak a reneszánszba gyökerező élőzenét az étkezéshez: a kúriák építésének korszakában ugyanis a népi és udvari tánczene még nem volt annyira elkülönülve, mint manapság.

Vacsora közben lehetett megvásárolni azokat a tombolajegyeket is, amelyekkel a résztvevők ajándékcsomagokat, szolgáltatásokat (vacsora, wellness-hétvége, szállás) nyerhettek. 

Az étkezés után a kúriatulajdonosok frappáns, lényegre törően mutatták be a kúriákat, illetve pályázatukat, majd a résztvevők szavazhattak arról, kié legyen a bál közel 8 ezer lejes összbevétele. A bikfalvi Vén–Ábrahám-kúria kapta a legtöbb voksot, a szervezőknek viszont föltett szándéka megtalálni a módját annak, hogy a többi épülettulajdonost is hozzásegítsék a felújítások elvégzéséhez. Már a helyszínen megoldódni látszott a Nagy–Bogáts-kúria ajtajának sorsa, amelyet a Szotyori–Nagy-kúria tulajdonosai is készek voltak támogatni, miután kiderült, hogy a családok távoli rokonságban állnak.

Említésre méltó mozzanata az estnek, hogy a desszertet a résztvevő kúria- és kastélytulajdonosok készítették: a Beczássy család ma is élő leszármazottja elmondta, a család kedvence a darázsfészek volt, így ők is is ezt hoztak, a csernátoni Bernád-kúria non plusz ultrával nevezett be, a Szotyori–Nagy család málnás-csokis sajttortával, míg a házigazda Kálnoky-család répatortát, a bikfalviak zserbót kínáltak a bálozóknak.

Várallyay Réka nagy örömmel nyugtázta, hogy a bált a Bethlen Gábor Alap támogatásával sikerült minden részletre kiterjedő figyelemmel megszervezni. Az eseményen részt vettek a Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesületének tagjai, az erdélyi történelmi családok tagjai, építészek, műemlékvédők, a kultúra területén dolgozó szakemberek. Rendeltetését betöltötte, felhívta a figyelmet a háromszéki udvarházak megmentésének fontosságára. Az pedig külön elégtételt jelentett, hogy a késő-reneszánsz Kálnoky-kastély nemcsak múzeumként szolgált, hanem az esemény otthonos helyszínét biztosította.

Fotó: Háromszéki Kúriák és Kastélyok Egyesülete