Hobbiból lett karrier

A sepsiszentgyörgyi, 20 éves Forró Csongor a Mikes Kelemen Elméleti Líceum matek–infó szakán végzett, és alig több mint egy éve ragadott kamerát. Ma már több mint 200 ezer követőnek, főleg fiataloknak készít tartalmat Cresser néven a világ legnagyobb videomegosztóján, a YouTube-on. Célja, hogy szórakoztassa vagy épp nevelje azt a nemzedéket, amelyik már nem a tévében keres néznivalót, hanem interneten követ youtubereket, köztük Cressert.

– Miért kezdtél el videózni?
– Nagyon szeretek kamerákkal foglalkozni, mindig is bennem volt, hogy szeretnék videós lenni, de kicsivel több mint egy éve döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam ebben a szakmában. Bár senki nem segített elindulni, azért utam során rengeteg videós barátot szereztem, és kialakult a versenyszellem, ami előresegített, hogy mindig a lehető legjobban próbáljak teljesíteni.

– Nemrég lépted túl a 200 ezer feliratkozót, ami már egy szép szám. Milyen út vezetett eddig?
– Úgy gondolom, elindulni mindig a legnehezebb, főleg ezen az ágon, ahol valamivel ki kell tűnni a többségből ahhoz, hogy nagyobb figyelmet kapj. Igyekeztem a lehető legtöbb ágon kipróbálni magam, ameddig meg nem találtam azt, ami igazán megy, és a nézőtábort is érdekli. Tulajdonképpen minden nagyobb videósnak van egy bizonyos tartalma vagy éppen sorozata, ami felkapottá válik, és innen építi tovább a karrierjét. Nagyrészt szórakoztató jellegű videókat készítek a fiatalabb korosztálynak, amiben az adott téma mellett próbálok személyes tapasztalatokat is elmesélni.

– A szüleid, barátaid hogyan viszonyultak ahhoz, hogy videós leszel?
– Szüleimnek eleinte nehéz volt megérteni, hogy mit is csinálok valójában, hiszen az internet világa nem a legközelebb áll hozzájuk. Ennek ellenére biztatnak engem, aminek nagyon örülök. Barátaim és a barátnőm is szintén mellettem állnak, támogatnak. Előfordult, hogy utcán felismertek az emberek, és ilyenkor teljesedik ki az, amivel foglalkozom. Egy olyan élmény, amiről azt hittem, soha nem fog bekövetkezni, de szerencsére nagyot tévedtem. Azóta mindig viszek magammal írószert, mert soha nem tudni, mikor kell autogramot adni.

– A szintén sepsiszentgyörgyi youtuber, Dezső Bence hatással volt-e rád? Esetleg ismered őt?
– Régebb követtem a munkásságát, szóval mondhatni közrejátszott abban, hogy egyszer én is belekezdjek, mert hasonlóval szerettem volna foglalkozni.

– Anyagi hozadéka is van a videózásnak?
– Nyilvánvalóan van, de ez rengeteg mindentől függ, nem beszélhetünk folyamatos pénzbevételről. Viszont biztos vagyok benne, hogy jó páran már akár elsődleges munkahelyként is megélhetnek belőle.

– Nemrég Logan Paul, az egyik amerikai youtuber egy halottat videózott le, és készített belőle poént a nézettség miatt. Te meddig mennél el ennek érdekében?
– Néha követem Logan Pault, de rengeteg elmélet létezik az azóta egyébként törölt videó mibenlétéről. Próbálom ezt az egészet úgy kezelni, hogy tisztában vagyok a nézőim életkorával, és azzal a ténnyel, hogy rengeteg fiatal követ, ami magával vonzza a felelősséget is. Így a 200 ezer követővel elsődleges szempontom az, hogy amellett, hogy igyekszem megnevettetni őket, feldobni egy átlagos napjukat, vannak dolgok, amiket nem tehetek közzé csupán a számok kedvéért. A videózás hatalmas felelősséggel jár, mivel példaképek vagyunk a fiatalok számára. Nemrég volt egy videóm, amiben egy tükör előtt önmagát mutató, pózoló fiatal lány képéről esett szó. Ebben a helyzetben is próbáltam elmagyarázni, hogy ez egy rossz példa, és nem szabad ezt követni csupán azért, mert „több like-ot szerzel”. Egyszóval figyelni kell arra, hogy mit osztunk meg velük, és milyen példát mutatunk, mert véleményem szerint mi vagyunk az elsőszámú befolyásolók, azaz „influencerek”, ezért egy youtubernek legyen felelősségérzete.

– Szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki jó videós legyen?
– A legfontosabb dolog a motiváció, illetve elfogadni önmagad. Felvállalni magad az interneten több ezer, tízezer vagy akár százezer ember előtt megterhelő. Senki nem tud olyat alkotni, ami mindenkinek elnyeri a tetszését, és itt is ez a kulcs. Szabadon kell engedni a kreativitásunkat, illetve fontos, hogy megfogadjuk az építő jellegű kritikákat. Sajnos, előbb vagy utóbb találkozik az ember utálókkal is, és ha nem tudjuk ezeket megfelelően kezelni, akkor az a „karrierünk” rovására is mehet.

– Ha egy politikus (legyen helyi vagy magyarországi) felkérne, hogy valamilyen formában népszerűsítsd őt vagy programját videóidban, vállalnád?
– Úgy gondolom, mivel fiataloknak készítek videókat, az én témakörömbe ez már nem illene bele, tehát nem vállalnék hasonló projektet.

– Amerikában (de nem csak ott) divat, hogy több YouTube-híresség beköltözik egy villába, ahol egymást nevetségessé teszik. Te részt vennél egy ilyen műsorban?
– Véleményem szerint ennek az az oka, hogy így sokkal könnyebb tartalmat készíteni. Több ember, több esemény, több móka, amit a nézők kedvelnek. Még nem terveztem, hogy más videósokkal összeköltözzem, de szívesen kipróbálnám.

– Videóidban tudatod a nézőkkel, hogy székely vagy? Egyáltalán fontos tudatni, hogy te nem magyarországi vagy?
– A kérdezz–felelek-videókban gyakran előjön a téma, és szerintem fontos tudatni, hogy nem magyarországi vagyok. Tapasztaltam, hogy elég sokan nem is értik, hogy miért vagyok Romániában, ha magyarul beszélek, egyáltalán, miért tartom magam magyarnak, ha Romániában élek.

– A videózás mellett van egyéb hobbid?
– Természetesen van. Kiskorom óta a kétkerekű járművekért vagyok oda, főként a biciklizésért. Emellett, ami igazán kikapcsol, az a hegycsúcsok meghódítása, amit még az iskolában a földrajztanárom szerettetett meg velem. Igyekszem a jövőben minél több ilyen túrán részt venni, és a gyönyörű tájakat felfedezni.

– Szoktál-e olvasni? Esetleg melyik a kedvenc könyved?
– Sajnos, az időm nem nagyon engedi az olvasást, de számomra Antoine de Saint-Exupery A kis herceg című könyve az, aminek az üzenetét akkoriban nem teljesen értettem. Viszont így utólag jöttem rá, hogy tulajdonképpen az emberi társadalom karikatúrája.

– Miként látod a youtubozást 10 év múlva? Háttérbe szorítja a tévéadásokat?
– Ezt nehéz lenne kijelenteni, de úgy gondolom, igen. Nem is tudom, mikor néztem utoljára tévét. Nem azért, mert nincs érdekes műsor, hanem mert egyszerűen kedvezőbb a világhálón azt nézni, amihez éppen kedvem van, és akkor, amikor időm van rá, mivel videósként nincs kötött programom. Pont ezért izgalmas az életem.

– Tervezel egyetemre menni?
– Mindenképp szeretnék jelentkezni, az informatika, a fotó és a média érdekelne, mert az egyetem általi szakmát biztosabbnak tartom, mint a videózást, ezért valószínűleg a videózás hobbi marad, amit ettől függetlenül komolyan és sok energiaráfordítással folytatok. Illetve törekszem a folyamatos fejlődésre, újításokra.