Magát hozta bajba Európa

„Elég jónak” minősítette a 2019-es mezőgazdasági évet a termésátlagok és az időjárás szempontjából egyaránt Könczei Csaba. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a cukorrépa-termesztés akadozik, de az nem a termesztők és – a közhiedelemmel ellentétben – nem is a botfalusi cukorgyár hibája.

Könczei azt mondja: sajnos, tavaly is, lassan „megszokott módon”, szinte teljesen csapadékmentes volt augusztus második fele és szeptember eleje.

– Ez az a periódus, amikor a cukorrépának súlyban és cukortartalomban is akkumulálódnia kellene, márpedig ha szárazság van, ez elmarad – magyarázza a szakember.

A cukorrépa-termesztőket az ág is húzza, mert miután évek óta gondjuk van a répa értékesítésével is, hisz a botfalusi cukorgyár nem, vagy csak óriási késéssel fizet. A termelők egy része még nem kapta meg a 2018-ban leadott termék ellenértékét, de nem kevesen vannak azok, akiknek még a 2017-es összeggel is adós a gyár.

Könczei azt mondja: az ismétlődő, jelentős elmaradások számos gazda kedvét szegték, hogy répával foglalkozzék, és ez nem tesz jót sem az iparnak, sem a gazdáknak, sem a földnek. Az igazgató szerint a botfalusi cukorgyár „évek óta szenved”, márpedig „hosszú betegségnek halál a vége”. Bár „szidni illik” a botfalusi gyárat, amely az egyetlen román tőkével működő cukorgyár az országban, a másik kettőt, amely még megmaradt, a marosludasit és a romanit „felfalták a multik”, valójában nem hibás – állítja Könczei.
– Az Európai Unió magát hozta nehéz helyzetbe, amikor arról döntött, hogy vámmentesen lehet behozni a dél-amerikai nádcukrot, amely sokkal gyengébb minőségű, de jóval olcsóbban állítható elő. Így nem vádolható rosszhiszeműséggel a botfalusi gyár, az Unió szinte összes gyára a dél-amerikai nyerscukrot dolgozza fel, a cukorrépa szép lassan eltűnik – vázolja az igazgató.

Példának azt hozza fel, hogy az „átkos rendszerben”, amikor, akárcsak most, havonta „nagyjából kétezer lejt keresett a nép”, kilenc lej volt egy kilogramm cukor. Azt mondja: „annyi nem is kéne”, hisz valamennyit fejlődött a technológia, de 2 lejből ma sem lehet cukorrépából cukrot kivonni. Meglátása szerint 5–5,50 lej kellene legyen a boltok polcain a cukor ahhoz, hogy a gyár fenntartható legyen, a termelőknek időben, tisztességes árat tudjon fizetni.

A szakember úgy véli, ha a gyár bebukik, akkor nem „csak” az lesz a gond, hogy néhány száz ember munka nélkül marad, hanem az is, hogy akkor fölöslegessé és észszerűtlenné válik a cukorrépa termesztése. Ezzel pedig az a gond, hogy ez a termék „kiesik” a vetésforgóból, ami káros lesz a földnek.
– Agrotechnikai szempontból nagyon aggályos, hogyha felborul a vetésforgó. Ez a monokultúra felé nyomja el a termesztést, felborul a talaj tápanyagegyensúlya, ez pedig károsan befolyásolja a többi kultúra terméshozamát is – vetíti előre Könczei Csaba.

Az igazgató szerint a cukorrépa-termelést pillanatnyilag a hektáronkénti 790 eurós támogatás „tartja életben”, arra pedig „nehéz jövőt építeni”.