Abszurdisztáni történet, avagy miért kell 11 kovásznai utca felújítására hét év?

Tizenegy utca felújítását célzó, uniós finanszírozású projektet vitt végig Gyerő József, Kovászna város polgármestere és szűkebb-tágabb csapata. Ennek lezárásával egy hétéves folyamat végére kerül pont – még decemberben. Ehhez kapcsolódva tartott sajtótájékoztatót a városvezető, megosztva a sajtóval a pályázat lebonyolításának abszurd krónikáját.

A Regionális Operatív Programban 2016-ban kiírt pályázat az országos érdekeltségű fürdővárosoknak adott lehetőséget közúti infrastruktúrájuk felújítására – ez például egyik előnye annak, hogy fürdővárossá nyilvánították Kovásznát. Az önkormányzat kapott az alkalmon, telekkönyveztette a szóban forgó utcákat, a helyi tanács pedig 2016 augusztusában hagyta jóvá a megvalósíthatósági tanulmányt erre a beruházásra.

2016 júniusában letették a finanszírozási kérést a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél, amit szeptemberben azzal az indokkal utasítottak el, hogy a város nem bizonyította tulajdonjogát a közvilágítási-, víz- és csatornahálózatra, amelyeket az utcafelújítással egy időben szintén újra cseréltek volna.

A megvalósíthatósági tanulmány aktualizálása után novemberben másodszor is benyújtották a támogatáskérést, de most csak a ivóvíz-, szennyvíz- és esővíz-elvezető rendszer tulajdonjogának bizonyítását kifogásolta a pályázat elbírálója, holott több jogszabály tételesen is kimondja, ezek az önkormányzatok tulajdonai.

Bonyodalom

Gyerő József végzettsége szerint jogász, ez pedig azért említésre méltó, mert még sokszor kellett az ellentmondó törvénykezésekből kihámozni azt, ami a projektet előreviszi, vagy hivatkozni arra, ami egyébként józan paraszti ésszel természetesnek tűnik, vagy akár törvénybe is van iktatva, de a „szakértőknek” bizonyítani kellett.

Mikor a pályázatot másodszorra is elutasították, az önkormányzat megfellebbezte azt, sikerrel, így 2017 áprilisában terepszemlére küldtek egy szakértőt, aki rendkívül ellenségesen újra felemlegette a bizonyítatlan tulajdonjogot, holott az már le volt tárgyalva. Végül 2017 júniusában elfogadta a fejlesztési ügynökség Kovászna pályázatát, aláírták a szerződést, ezzel egy időben pedig a város lemondott a Vidékfejlesztési Program (PNDL) keretében benyújtott támogatási igényről ugyanennek a tizenegy utcának a felújítására.

Feltűrték az ingujjat, majd fellebbeztek és fellebbeztek

A polgármesteri hivatal közbeszerzésen meghirdette a műszaki terv elkészítését, ezt el is készítette egy galaci cég, majd kiírta (volna) a licitet a kivitelező megtalálására, de a közbeszerzések online platformja (SICAP) ezt nyolcszor visszadobta, mindig más formai okokra hivatkozva. Ezzel a procedúrával is eltelt egy év, majd 2019-ben meglett a kivitelező, aki 2020-ban megkezdte a munkát két alvállalkozó által, majd benyújtotta az első két számlát.

Ennek kifizetését az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma elutasította azzal, hogy nem volt a feltételeknek megfelelő a pályázat lebonyolítása (olyan körülmények között, hogy minden pályázattal kapcsolatos műveletet ellenőriztek a pénzügy felkért szakemberei), ennek következtében a finanszírozás negyedét megvonják. A konkrét oka a megvonásnak az volt, hogy a kivitelező egyik alvállalkozójának aktacsomójából hiányzott az ügyvezető priusza (cazier), amit két napon belül pótoltak ugyan, de ez nem számított, mint ahogy az sem, hogy ennek semmilyen jelentősége, illetve nem generált pénzügyi következményeket, ilyen esetekben pedig nem büntethet a hatóság, ezt kormányrendelet mondja ki.

A megvont támogatás nem kicsi pénz volt, egymillió euróra rúgott, ennek kifizetését nem vállalhatta fel a város, így fellebbeztek és nyertek, mivel fentebb említett érveiket elfogadta a pályáztató. „Vártuk, hogy vonják vissza a finanszírozás 25 százalékának megvonásáról szóló rendelkezést, ekkor azonban a minisztérium a már eltörölt korábbi értesítés iktatószámával rendelkező levélben leírta ugyanazt, amit az első alkalommal, azaz amikor megvágták a támogatást” – mondta Gyerő József.

„Fellebbeztünk, de ugyanaz a bizottság, amelyik először helyt adott a fellebbezésnek, ezúttal elutasította a folyamodványunkat, közben a városnak fizetnie kellett a számlákat, beleértve azt a 25 százalékos részt is, amit a finanszírozónak kellett volna állnia: megterheltük a város költségvetését, más beruházásoktól vontuk el az összegeket. Ismét fellebbeztünk a fellebbviteli bíróságon és nyertünk is 2022 novemberében.”

Közben az önkormányzatnak még „meg is kellett sürgetni a bíróságot”, amely eredetileg 2024-re tűzte volna ki a tárgyalás időpontját, szerencsére sikerült gyorsabb döntésre rábírni őket. 2023 októberében született ez ügyben végleges és Kovászna városának kedvező döntés, ez pedig azt is jelentette, hogy a támogatás 25 százalékos csökkentését jogtalannak ítélték. Ennek ellenére mindmáig alkalmazza a finanszírozó a csökkentést a kifizetéseknél.

Végkifejlet

„Ez büntetőjogi kategória, hatalommal való visszaélés” – fogalmazott a polgármester, aki szerint a pályáztató időhúzásra is játszott, mindamellett, hogy úgy tűnik, nem is az az érdeke, hogy ezek az uniós összegek felhasználásra kerüljenek, kényelmesebb neki az, ha lemondanak a bürokratikus, nyűgös lebonyolításról az önkormányzatok, vagy visszalépnek a nagy felelősséggel járó kivitelezéstől. Nem is csoda, ha legtöbbjük húzódozik az uniós projektektől, a némileg kevesebb macerával járó kormányprogramokat inkább bevállalják. Ugyanakkor sokat tanultak is ez ügyből a kovásznai polgármesteri hivatal pályázattal foglalkozó munkatársai: a kis csapat sok tapasztalatot halmozott fel és jártasságot szerzett törvényismeretben, ami jól jön még a további, hasonló beruházások megvalósításakor.

A „11 utcás projekt” lezárása tehát azt jelenti, hogy Kovásznán 23 millió lejes összköltséggel felújították a Gábor Áron, Aurel Vlaicu, Tímár, Petőfi Sándor, Erzsébet, Iustinian Teculescu, Lakosok, Dsida Jenő, Kórházi, Andrei Saguna és Mész utcát. Pontos adatokkal szolgált Para Sándor városmenedzser: összesen 6538 méter utat, 2330 méter ivóvíz- és 1949 méter szennyvízvezetéket és 9391 négyzetméternyi járdát tettek rendbe, illetve 4340 méteren kiépítették az esővíz-elvezető csatornákat is.

Agyerő József polgármester köszönetet mondott mindenkinek, akinek része volt a befektetés megvalósításában, hasonlóképpen a lakosoknak is, akik tűrték a felújítással járó bonyodalmakat. A még hátralévő és ez évben kifizetendő költségekre a város hitelt vesz fel, eközben pedig a minisztériumtól kéri – egyelőre hiába –, hogy az eddig jogtalanul levont összegeket adja vissza.