Munka, alázat és felelősség

Milyen gazdag szülők gyerekének lenni, mikor döntötték el, hogy beszállnak a családi vállalkozásba, hol látják magukat öt év múlva? – ehhez hasonló „pikáns” kérdésekkel szembesítette Grubisics Levente rádiós műsorvezető a megye egyik legnagyobb vállalkozójának, a Bertis céget megalapító Berszány Tibornak a gyermekeit a SIC Feszten megtartott beszélgetésen, ahol a vállalkozók nemzedékváltása volt a téma.

A rendszerváltás utáni sok lehetőséget kínáló időkben rengeteg vállalkozás alakult Háromszéken is, ám az azóta eltelt 30 évben az alapítók már nyugdíjkorhatár fele közelítenek, és sokuknak nagy gondja, kire bízza a céget, mert saját gyermekei más pályák fele tájolódnak – indokolta Grubisics Levente, miért is látja időszerűnek, hogy a generációváltás témája kerüljön terítékre.

A Berszány családban nincs utódlási gond, mindkét gyermek komoly ambíciókkal lépett be a nagyvállalkozásba, formális tanulmányaik befejezése után napjaik nagy részét a tapasztalati tanulásnak, más részét pedig az eddig elsajátított ismeretek alkalmazásának szentelik.

Berszány Botond az idősebbik testvér, 32 éves, a Mikóban érettségizett, élelmiszeripari mérnökként végzett, 2014-től a Szent György Pince vendéglő menedzsere, két éve házasember. Számos tanfolyamon is túl van már, ezeken a cégvezetés különböző aspektusait sajátította el.

Berszány Krisztina 24 éves, kétnyelvű matek–info osztályban végezte a középiskolát, közgazdászként hagyta maga mögött az egyetemet, de mikor a Bertis cégcsoport szállodával is gazdagodott, szükséges lett, hogy turisztikai menedzs­mentben szakosodjon Budapesten.

A Bertis cég idén ünnepelte alapításának 30. évfordulóját, tehát mindkét gyerek belenőtt a vállalkozásba, ami magától alakult így, mert a cég a családi ház udvarán működött, és mindig a vállalkozás napi történetei voltak otthon terítéken.

Botond már a kezdetek különösen küzdelmes éveiben is besegített a munkába, a hentesárut pakolta, fuvarozta édesapjával, sokszor a hétvégéken is. Krisztina lánya kicsi korában az édesanyjával a kapuban várta a kamionnal hazaérő édesapját, majd beült az ölébe a kormányhoz és „beparkolt” az udvarra. Az hiányzik gyermekkora emlékeiből, hogy apukájával játszótérre vagy parkba megy, de mára, miután mindketten látták, hogy a szülők reggeltől estig dolgoznak, ők maguk is elsajátították a szigorú munkaetikát.

– Tisztában voltunk azzal, hogy többek akarunk lenni, mint mások, létrehozni valamit – vallotta Berszány Botond. Látta, látták, hogy ez mennyi munkával járt, ezért „tisztelettel és alázattal” kezelik a céget. – Bármi is legyen a gazdasági helyzete a szülőknek, fontos, hogy legyünk alázatosak és tisztelettudók, mert a vagyon ma van, holnap nincs, de a jellem megmarad – fogalmazta meg.

Az, hogy „házon belül” , azaz a Bertis cégcsoporton belül építsenek karriert, teljesen természetesnek tűnt mindkettőjük számára, ezért is a cégnek hasznos szakot akartak végezni. Krisztina most még mindenesként dolgozik, édesapja mellett segédkezik, mindenhová elkíséri, hogy minél többet tanuljon a folyamatokról, de később a Panorama Hotel vezetőjeként a külföldön tanult jó praktikákat akarja meghonosítani.

– Az a feladatunk, hogy minél alkalmasabbak legyünk a cégvezetésre, megvan bennünk az akarat és valamennyi tudás – összegzett Krisztina, tisztában lévén azzal is, hogy minden mozdulat nagy felelőséggel jár, mert a cégnél 1200 ember dolgozik, köztük sokan családfenntartók is. Elméletileg rizikós a generációváltás, a statisztika szerint az alapító tag kivonulása után a cégek 80%-a csődöt mond.

– Meg kell értenünk a munkamenetet, átvenni néhány fontos fe­la­datot a szülőktől, szintet lépni – vázolta fel a jövőt Berszány Botond.