Szokatlan jelenségre figyeltek fel a bálványosi Csiszárfürdőn

Néhány nap alatt szürkéről fekete színre változott a bálványosi Csiszárfüdő egyik medencéjének vize. A jelenség mögött álló okokról szakértők számoltak be a Székelyhonnak.

Hirdetés

A borvízmedencék közül néhány korábban is változtatta a színét, például a Csokoládés és a Timsós medencék esetében időről időre megfigyelhetők voltak kisebb árnyalatbeli eltérések. A Hammas (Hamvas) vizénél azonban eddig megmaradt a jellegzetes szürkés szín. Taierling Péter, a Csiszárfürdő egyik tulajdonosa kérdésünkre elmondta: március végén figyeltek fel rá, hogy a víz besötétült, és azóta sem változott

A történteket néhány napja a közösségi médiában is megosztották, ekkor kezdődtek el a találgatások is, mi állhat a változás hátterében. Többen földtani jelenségekre gyanakodtak. Volt, aki a fokozódó vulkanikus aktivitás lehetősége miatt aggódott, mások szerint külső hatás, emberi beavatkozás történhetett. Taierling Péter szakemberek segítségét kérte, akik kedden vízmintát vettek a Hammasból, és a mérések beigazolták, hogy a jelenség mögött természetes okok állnak.

Vaskicsapódástól fekete a víz

Zsigmond Andrea kémikus, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem adjunktusa már a mintavételkor feltételezte, hogy vas(II)-szulfid kicsapódása okozhatta a színváltozást, a mérések ezt megerősítették. Emellett jóval kisebb mennyiségben mangán-szulfid is kicsapódott a vízben, ami általában kísérője a vasnak. Ami különleges, hogy a Hammas vize erősen reduktív, sótartalma magas, ugyanakkor hidrogén-szulfidban gazdag – utóbbinak köszönhetően csapódott ki a vas is.

A Csiszárfürdőn – és tulajdonképpen az egész Csomád-hegység zónájában – korábban is végeztek kutatásokat, amelyekben Zsigmond Andreához csatlakozott Kis Boglárka geológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézet oktatója is. Tőle tudjuk, hogy évekkel ezelőtt is mérték a Hammas vizének elektromos vezetőképességét, amely kisebb értéket mutatott a mostanihoz képest. Ez is annak a jele, hogy egy oldott vasban gazdag forrás vize folyhatott bele az esőzést követő időszakban. Nyugtatólag hozzáfűzte: a különleges jelenség nem kötődik vulkáni aktivitáshoz.

„Száraz ősz és tél után március közepétől kezdődött a csapadékos időszak. A Csiszárfürdőn eleve mállik a talaj a területre jellemző erőteljes szén-dioxid feláramlás következtében, amely nyomon követhető nemcsak a Csiszárfürdőnél, hanem a Gyógyvizeknél, az Apor-lányok feredőjénél valamint a Torjai Büdös barlang és környezeténél, tehát gyakorlatilag a szénsavas víz oldja a kőzetek és a talaj ásványait, az ionokat pedig szállítja. Március 20–21-e után kezdett el átalakulni a medence színe, de nem hirtelen, hanem fokozatosan, körülbelül egy hét alatt” – magyarázta Kis Boglárka.

„Ami ezt a fekete színt adja, az a vas(II)-szulfid, ez csapódott ki a vízben. A régi mérésekben 17 mg/l volt a víz oldott vas(II) koncentrációja, most 83 mg/l körül van. Leszűrve a víznek sárgás színe van, ezzel keveredik a fekete, apró szemcsés csapadék” – fűzte hozzá. A Hammasban a kénhidrogéngáz mennyisége magasabb, mint a többiben (>200 ppm), ennek tulajdonítható az a bizsergető ereje is, ami miatt olyan sokan szeretik. A vaskicsapódás okozta színváltozás ezt nem csorbítja, most is ugyanolyan gázmennyiség tör fel, a gyógyhatását tehát nem vesztette el.

Egyébként nem csak ebben az első a Hammas, hiszen a Csiszárfürdő medencéi közül ennek a leghűvösebb a vize, mindössze 4-5 Celsius fok. Azt, hogy mikor nyerheti vissza szürkés színét a medence, nem lehet előre megmondani.

A szunnyadó vulkán kincsei

Évszázadok óta tapasztalják a borvizek jótékony hatásait, de csak kevesen tudják, valójában milyen folyamatnak köszönhető, hogy a medencében hol gyengébben, hol erősebben törnek fel a gázbuborékok. Kis Boglárka részletesen vizsgálta a Csomád zónájának gázömléseit. Mint mondta, a Büdös-hegy a Csomád dómkomplexum egyik idősebb dómja, amely nevét is a területen természetes módon felszínre törő, jellegzetes szagú kénhidrogén gázokról kapta.

A Torjai Büdös-barlang ma is gyakran látogatott kirándulóhely, ezért sokan ismerhetik. Az a záptojás szag, amit a barlanghoz közeledve egyre intenzívebben érezhetünk, valójában a kénhidrogéngáznak köszönhető. A kénhidrogén mellett nagyon magas koncentrációban van jelen a szén-dioxid is, 90–95 százalék fölötti mennyiségben. Ezek keveréke hozza létre az úgynevezett mofettákat, azaz gázfeltöréseket.

Amikor ez a szén-dioxid a talajvízzel érintkezik, akkor alakulnak ki a pezsgő, buborékoló borvízmedencék és borvízforrások. A szén-dioxid a kőzeteken átszivárogva átalakítja azokat, erőteljes mállási folyamatot idéz elő. „Az ásványok átalakulnak, szétesnek, az oldott ionok »utaznak« a vízzel. Így alakulnak a borvizek, amelyek többsége vasas szén-dioxid tartalmú ásványvíz” – magyarázta a geológus. Gyakran tapasztaljuk, hogy műanyag palackba töltött borvíz megszínezi azt – ez lényegében a vas, ami oxidált állapotban sárga színű.

Széles a színpaletta

A térségben számos borvízmedencét lehet találni: itt vannak a Mikes-fürdők, az Apor lányok feredője is. A nevét viselő, bálványosi fürdőket Csiszár Dénes fedezte fel és építette ki az 1890-es években. Összesen tizenhat gyógyforrás van itt, közülük nyolcat foglaltak fürdőmedencébe, hét másik ivókúrára alkalmas, egy a mofettát táplálja.

Népszerű medencéi közé tartozik a Csokoládés, amelynek vize nyáron sem haladja meg a 20-22 fokot, továbbá a sárgás vizű, valamivel melegebb Timsós. A Hammast a reumások, érbetegek, köszvényesek, ekcémások legkiválóbb gyógyvizének tartják. Kis Boglárka rámutatott: mindegyik medence más, a víz összetétele más és más, attól függően, hogy milyen mélyről fakad, milyen mennyiségű gáz tör fel, milyen kőzeteken jön át.

A Sapientia EMTE biomérnök mesterszakos hallgatói 2022 szeptemberében végeztek vizsgálatokat a Csiszárfürdőn. Ezek szerint az egymáshoz közel elhelyezkedő vizek a pH-értéke 2,6-6,1 között, a vízhőmérséklet 9,9-14,8 Celsius fok között mozgott. A vizek színe tekintetében akkor is széles volt a paletta: az okkersárga szín a vaskicsapódásnak köszönhető, ugyanakkor a piszkosszürke, opálos-szürke és tejfehér vízszínek a kicsapódó elemi kénnek, a Vér-fürdőmedence vizének zöldes színe az algák jelenlétének tulajdonítható.

Címlapfotó: Csiszárfürdő Facebook-oldala