A templom körüli fák kivágásától tartanak Zalánpatakon
A katolikus templom és a környezete tervezett felújítása osztja meg Zalánpatakon a k...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A sepsiszentgyörgyi unitárius lelkészt arról kérdeztük, hogy az 1568. január 13-án, a világon elsőként a tordai országgyűlésen meghirdetett szabad vallásgyakorlást engedélyező törvény értelmében miként kellene viszonyulnia Európának az egyre növekvő számú iszlámhívő migráns vallási igényeihez, „belefér-e” a vallási szabadságba az, hogy például betiltják a csador viselését.
– A szabad vallásgyakorlást engedélyező törvényt, amit a világon először az unitáriusok fogalmaztak meg a 16. században, olyan időkben, amikor – ne feledjük – a vallási identitás fontosabb volt, mint a nemzeti vagy politikai identitás, arra a világra hirdették meg, amit akkor ismertek. Ez azt mondta, hogy a dogmákon túl mindenki szabadon nyúlhat vissza a krisztusi gyökerekhez. Itt, bár nyilván vannak különbségek az egyes felekezetek között, gyakorlatilag ugyanarról a kultúráról, hagyományról, értékrendről beszélünk, a vallásszabadság biztosította a kereszténység különböző árnyalatainak szabad kibontakozását, és hogy békében megférjenek egymás mellett. Ami ma történik, az merőben más.
Most egymástól erősen eltérő kultúrák keverednek, a szokások, hagyományok, értékrendek és – természetesen – a vallások közötti radikális különbségekkel, véli Kovács István. Itt más léptékre van szükség!
– Nincsen szó arról, hogy egy iszlámhívő nem gyakorolhatja szabadon a vallását, de ez nem válhat agresszívvá, és nem zavarhat másokat abban, hogy saját vallásukat gyakorolják. És ide tartoznak az együttélést zavaró külsőségek, kezdve attól, hogy szerintem nem költheti egy európai város lakosságát a mecset tornyára szerelt több tízezer wattos hangszóróból a müezzin hajnali imára hívó éneke, vagy nem hordhatnak arcot takaró ruhadarabokat a nők. Csak mielőtt elfogultsággal vádolnának, jegyzem meg, hogy hasonlóképpen ellenzem például azt is, hogy minden osztályterembe kitegyék a feszületet – mondja az unitárius lelkész.
Meglátása szerint a vallás megélése nem mehet át külsőségek harcába.
– A vallásszabadság azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy a maga világán belül önmaga lehessen. Hangsúlyozom: a maga világán belül! Ezért fontos, hogy megvédjük – ha másképp nem lehet, akkor kerítéssel – a magunk világát. Ezért volna fontos, hogy Európa, amely a világ többi részének kirablásával került gazdasági fölénybe, s így vonzóvá az elmaradt régiókban élők számára, ne ide hívja a muzulmánokat, csak azért, hogy saját impotenciáját, reprodukciós képességét, munkaerőhiányát pótolja, hanem, akár kompenzációként is, ott segítsen rajtuk, ahol élnek, ahhoz adjon támogatást, hogy őseik földjén tudjanak méltóképpen élni – mondja az unitárius egyház közügyigazgatója.