Tudás és művészet tartja elevenen Kőrösi Csoma Sándor emlékét

A Kőrösi Csoma Sándor emlékére idén 35. alkalommal megszervezett Csoma-napok apropóján a magyar utazóról elnevezett kovásznai emlékközpont két értékes alkotással gazdagodott.

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola idén először új otthonában, a tavaly felavatott új kovásznai Csoma Emlékközpontban tartotta meg a több évtizedes hagyománnyal rendelkező tudományos konferenciát.

A rendezvénysorozat április 8-án startolt el az Udvarhely Táncműhely Ritka magyar című táncszínházi előadásával, majd csütörtökön tartották a tudományos konferencia megnyitóját, melyen nagy kutatónk munkásságához és emlékéhez kapcsolódó, illetve a magyarság eredetével, történelmével kapcsolatos előadások hangoztak el. Gazda József, az egyesület alapítója visszatekintett arra a hosszú és küzdelmes útra, amely az ötlettől a központ megvalósulásáig vezetett, majd a tavalyi év előadásaiból szerkesztett kiadvány bemutatására került sor.

Az elmúlt 30 évben elhangzott kutatási eredmények, értekezések rendre megjelentek kötet formájában is, idén sem volt másképp: a négy fejezetre (Csoma-kutatás, illetve Csoma nyomdokain, magyarságkutatás, nyelvészet és néprajz) tagolt könyvről Ferencz Éva, az egyesület elnöke ezt mondta a Csoma-tárlat megnyitóján: „idei kötetünk a Kőrösi Csoma Sándor – A magyarok és Európa címet viseli, ez volt ugyanis a tavalyi konferenciánk témája. A meghirdetett téma apropóját az adta, hogy tavaly éppen 240 éve született Kőrösi Csoma Sándor, és 200 éve kezdett hozzá a tibeti-angol szótárához és grammatikájához.”

Nagy élményt jelentett kicsiknek és nagyoknak is a kolozsvári Puck Bábszínház előadása: a Molnár Vilmos műve alapján  Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei címmel Varga Ibolya által rendezett zenés bábelőadás.

Ami a Kovászna Megyei Kulturális Központ partnerségével a kovásznai Kádár László képtárban megszervezett tárlatot illeti, az idén azt várták a kiállító képzőművészektől, hogy megfogalmazzák Kelet-Európa kulturális és művészeti identitását, valamint reflektáljanak a régió és a globális művészeti tendenciák viszonyára.

A pályázatra 80 mű érkezett – Ferencz Éva elégtétellel jegyezte meg, ez a nagy szám bizonyítja, hogy a téma foglalkoztatja a művészeket. A kiállításba 37 alkotás került be. A Szentimrei-díj birtokosa, aki jövőre egyéni kiállítással is jelentkezhet a kovásznai Kádár László képtárban, Lőrincz Inez. A Kőrösi Csoma Sándor-díjat, melyet annak az alkotónak ítélnek oda, aki a legjobban tükrözi a pályázati tematika szellemiségét, Fazakas Barna kapta.

A 109-es Havadtőy Sándor Cserkészcsapatot közreműködésével zajló szertartásos esti fáklyás felvonulás és a művelődési ház előtti szobor megkoszorúzása után a cudar, szeles-havas áprilisi idő elől a művelődési házba „menekültek” a résztvevők, ahol Gyerő József polgármester és Ferencz Éva egyesületi elnök köszöntötte őket, majd a Csoma Emlékközponthoz vonultak az ünnepség résztvevői, ahol két nagyszerű alkotást is birtokba vehetett a helyi közösség. Egyik a szombathelyi Tibeti Klub adományaként érkező Életfa-szobor, a kolozsvári születésű, jelenleg Kercaszomoron élő Szervátiusz István alkotása.

A másik dr. Flórián Csaba nyugdíjas orvosnak köszönhető, aki 2023-ban kezdett adománygyűjtésbe egy Kőrösi Csoma Sándor bronz mellszoborra: a Kovásznán felavatott alkotás Czinege Istvánnak egy 1985-ben készített művéről készült másolat, amelyet az eredeti mészkőszobor alapján Dienes Sándor bronzöntő mester öntött formába. Nagy értéket jelent az a Magyar Tudományos Akadémia  által adományozott kiállítás is, amelynek pannóin magyar-román-angol nyelvű szövegeken Csoma életútját követhetjük végig. A kiállítás kurátorai: Kelecsényi Ágnes indológus és Orosz Gergely tibetológus.

A péntek esti gálaműsor után szombat délelőtt a konferenciát záró kerekasztalon a 21 résztvevő kutató megvitatta az elhangzott előadásokat, majd Csomakőrösön folytatódtak az események. Az ünnepi istentisztelet után a Jakabos Ödönnek ítélt Csoma-emlékérmet posztumusz kitüntetésként vehették át az író-utazó lánytestvérei, akik néhai bátyjuk kapcsolatteremtő képességét és rendkívüli kitartását méltatták. mint elhangzott, Jakabos Ödön 1972-73-ban elzarándokolt Indiába, egy maréknyi csomakőrösi földet is vitt nagy elődje nyughelyére, a dardzsilingi sírtól pedig elhozott egy maréknyit a szülőhelyére, Csomakőrösre.

Említésre méltó, hogy a Delhi Liszt Intézet Kőrösi Csoma Sándor halálának dátumára időzítve szervezett hagyományos ünnepséget a dardzsilingi sírnál és onnan üzent az itthon emlékezőknek, míg Ferencz Éva egyesületi elnök beszéde fordított irányban tette meg ezt az utat az indiai megemlékezésre. Ezt a gesztust mostantól hagyományként tartják a bölcső és sírhely Csoma-emlékápolói.

Kovászna város kiemelt kulturális eseményének védnökségét Bogár Ferenc, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője vállalta el, a rendezvénysorozat a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat révén a magyar kormány kiemelt támogatásának örvendhetett.

Fotó: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és Népfőiskola