Újabb négy évig Tamás Sándor a háromszéki RMDSZ elnöke

Szeretlek Székelyföld! mottóval tartották meg csütörtökön Kézdivásárhelyen az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének megyei tisztújító küldöttgyűlését, amely a Szövetség európai parlamenti választási kampányának háromszéki indítórendezvénye is volt. Tamás Sándor, a területi szervezet elnöke a munka folytatására, újabb négy évre kapott mandátumot a háromszéki küldöttektől.

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere házigazdaként köszöntötte a küldötteket és vendégeket, a közelgő választásokra reflektálva elmondta, Kézdivásárhelyről nagyon távolinak tűnik Brüsszel, mégis van néhány kézzelfogható hozadéka, amely nagyban hozzájárul a céhes város fejlődéséhez. „Arra kérem a jelölteket, hogy álljanak ki a székelység mellett, lépjenek fel a magyarokat ért támadások ellen, képviseljék ügyeinket magas szinten, mert mi már csak egy európai szintű kisebbségvédelmi törvényben látjuk a reménysugarat. Fontos, hogy ti is ott legyetek, fontos, hogy panaszainkat tolmácsoljátok, hogy ne Rareș Bogdan mondja el helyettünk, hogy milyen jól érezzük magunkat Erdélyben” – tette hozzá.

„A történelem folyamán már nem egyszer bebizonyítottuk, hogy mi, székelyek, becsületes állampolgárai vagyunk ennek az országnak. Éppen ezért tiszteletet és megbecsülést várunk. Az idén két nagy megmérettetés vár ránk: az európai parlamenti és az államelnöki választás. A támogatói aláírás gyűjtésének sikerére alapozva, meggyőződésem, hogy kemény munkával, kiemelkedő eredményt fogunk elérni” – hangsúlyozta köszöntőjében Fejér László Ödön, kézdiszéki szenátor.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta egy erős Európáért dolgoznak, és ezt az Európát minél közelebb szeretnék hozni az emberekhez, hogy érezzék: az Unió értük van, róluk szól. „Ennek érdekében vontuk be a Régiók Bizottságához intézett módosító javaslatok megvitatásába, valamint a Közös Agrárpolitika kapcsán tett javaslataink megfogalmazásába is a Hargita megyei gazdákat. Azt látjuk, hogy az itt élő gazdáknak is szükségük van arra, hogy elmagyarázzuk nekik az unió döntéseit, de az unióban is szükség van arra, hogy az ő hangjukat „kierősítsék”. 2012 óta vagyok tagja a Régiók Bizottságának, és több jelentés elkészítőjeként azt tapasztaltam, igenis tudunk hatni az EU-s folyamatokra, Székelyföld számára kedvezővé alakítva azokat, tehát tovább kell harcolnunk sajátos érdekeinkért. Ezért nagyon fontos számunkra, hogy a május 26-i szavazás eredményeképpen erős magyar érdekképviseletünk legyen az Európai Parlamentben” – hangsúlyozta. 

Fülöp László Zsolt, Szováta város polgármestere köszöntőjében Péter Ferenc, Maros megyei tanácselnök üzenetét tolmácsolta, méltatva a székelyföldi együttműködés erejét. Mint felidézte, Maros megye élén nem mindig volt magyar ajkú vezető, olyankor Szováta sikerrel vállalta fel a székelyföldi együttműködést, politikai, közigazgatási, kulturális és turisztikai téren is. Olyan emberek kellenek a közösség élére, akik fel merik vállalni nemzeti ügyeinket, ki mernek állni jogainkért, szögezte le Szováta város vezetője.

Az európai parlamenti választáson nagyon lényeges minden egyes magyar szavazat, hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, a FIDESZ kommunikációs igazgatója, EP-képviselőjelölt, aki méltatta az RMDSZ és a FIDESZ-KDNP stratégiai együttműködésének fontosságát. „A FIDESZ nevében arra kérem az erdélyi magyarokat, hogy támogassák az RMDSZ listáját, hogy minél erősebb legyen az Európai Parlamentben a magyar képviselet. Nemzeti érdek jelenlétünk az Európai Unióban, egy olyan közös Európát támogatunk, amelyben a belső határok átjárhatóak, hiszen ez a magyar egységet is szolgálja. Ugyanakkor az EU-nak meg kell védenie a külső határait és nemet kell mondania a bevándorlásra. Az is látható, hogy az EU jó eszköz, de nem csodaszer, tennünk kell azért, hogy az európai politika napirendjére kerüljön az őshonos nemzeti kisebbségek ügye” – magyarázta a FIDESZ kommunikációs igazgatója.

A Kárpát-medencei magyarok a magyar ügyért együtt, közösen léphetnek fel

Kelemen Hunor szövetségi elnök az európai parlamenti választás tétjéről tartott tájékoztatót. Ebben bírálta az Ukrajnában csütörtökön elfogadott kisebbségellenes nyelvtörvényt, ami a magánbeszélgetésekre és vallási szertartások szintjére korlátozza az anyanyelvhasználatot. Ukrajna ezzel egyre inkább távolodik az uniós csatlakozástól. Egy ilyen országnak nincs mit keresnie egyelőre az Európai Unióban – adott hangot meggyőződésének a szövetségi elnök, aki a nap folyamán teljes szolidaritásáról biztosította a kárpátaljai magyarokat és az Ukrajna területén élő román közösség tagjait.

Az európai parlamenti választások közül a 2019-es a legfontosabb – mondta Kelemen Hunor. Ezt az állítást egyáltalán nem tartja túlzásnak, hiszen ma már a szkeptikusok is egyetértenek abban, hogy jelentős változások következnek a kontinensen. “Nekünk pedig fontos az, hogy a reformok után is megőrizhessük identitásunkat, hogy a magyar magyar, a román román maradhasson. A kereszténydemokrácia értékeire kell alapozni a változást, és ennek motorját számunkra a Kárpát-medencei magyar képviselet jelenti. Száz esztendő után először végre van egy hely, ahol a Kárpát-medencei magyarok a magyar ügyért együtt, közösen léphetnek fel” – tette hozzá.

Kelemen Hunor rámutatott arra is, tégláról téglára építkeznek majd az Európai Parlamentben, és követ kő mellé helyezve folytatják a Minority SafePackkel elindított törekvésüket, amely az őshonos kisebbségek jogainak védelmére irányul. Emellett fontosnak tartja a települések fejlesztésére szánt pénzek és a gazdáknak járó támogatás növelését is. “Itt, Háromszéken, Székelyföldön sok ember él mezőgazdaságból. A területalapú támogatást meg kell őriznünk, mert az a tapasztalatunk, hogy az elmúlt száz esztendőben általában elvettek a magyar gazdáktól – be kellett szolgáltatniuk a földet, ingóságaikat –, ma viszont 75 ezerre tehető azoknak a magyar embereknek a száma, akik Erdély-szerte ilyen típusú támogatást kapnak az EU-tól. Mi ezt növelni szeretnék” – fogalmazott.

Erős Európát, fejlődő Erdélyt

Az RMDSZ EP-képviselőjelöltjeivel a választás tétjéről, az uniós tagság hozadékáról, fejlesztési pénzekről beszélgettek. Winkler Gyula elmondta, nem kell megvárni az Európai Unió 2021-től kezdődő következő költségvetési ciklusát, már most lehet tenni azért, hogy településeink fejlődhessenek. A Bukarestből lebonyolított Nagy-infrastruktúra operatív program projektjeinek elhúzódása miatt 2 milliárd eurót veszíthet el Románia. Az RMDSZ ezt próbálja megakadályozni, ezért kérte a miniszterelnöktől, hogy folyamodjon az Európai Bizottsághoz, és kérje ennek a 2 milliárd eurónak az átcsoportosítását az önkormányzatok javára. „Ha ezt a Bizottság jóváhagyja, akkor átlagban 50 millió euró érkezne minden egyes romániai megyébe. Ebből a pénzből olyan projekteket lehetne finanszírozni, amelyek esetében már holnap el lehetne kezdeni a munkát. A mi önkormányzatainknak vannak projektjei, és biztos vagyok abban, hogy hatékonyan, gazdaságosan és a közösség javára tudnák elkölteni a pénzt” – mutatott rá a képviselőjelölt. 

„Biztonság és jólét – ez a május 26-i európai parlamenti választások tétje. Minden európai család ezt szeretné, de ez számunkra kisebbségi közösségként többet jelent. Számunkra a biztonság azt jelenti, hogy szülőföldünkön otthon érezhessük magunkat, hogy szabadon gyakorolhassuk jogainkat és éljük meg identitásunkat. Számunkra a jólét önkormányzataink, településeink, közösségeink fejlődését is jelenti. Ezért értékes az a Kárpát-medencei magyar szövetség, amelyet a Minority SafePack és a nemzeti érdekek védelmében létrehoztunk. Minél többen vagyunk az EP-ben, annál erőteljesebben tudjuk képviselni az erdélyi magyar érdekeket, tudunk dolgozni biztonságunkért és jólétünkért” – mondta el Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje, a FUEN elnöke.

A fiatalok tíz pontban fogalmazták meg az unió iránti elvárásaikat. A köztük dolgozó Oltean Csongor, EP-képviselőjelölt elmondta, az a feladata, hogy kellőképpen megszólítsa az unió új nemzedékének tagjait, a fiatalok nyelvén érthetően közvetítse az RMDSZ üzeneteit, mely Szövetség kezet nyújtott az ifjúságnak nemcsak a kampányban, hanem az elmúlt években egyaránt. A képviselőjelölt szerint az elkövetkező időszak jó lehetőség arra, hogy felmérjék, min kell dolgozniuk az Európai Parlamentben, itthon közösen az RMDSZ és a MIÉRT, illetve a számtalan ifjúsági szervezet berkeiben.

Jövőt Székelyföldön csak igenekre lehet építeni

„Az elmúlt évek alatt sok minden történt: vannak eredményeink, amelyekre büszkék vagyunk, vannak megkezdett munkák, amelyeket folytatni akarunk. Vannak olyan terveink is, amelyeket elkaszáltak, de nem adjuk fel: ezeket is véghez visszük, mert azt akarjuk, hogy Székelyföld olyan hely legyen, ahol érdemes élni! Megtapasztaltuk azt is, hogy amikor a saját lábunkra állunk, akkor képesek vagyunk olyan Székelyföldet építeni, ahová néhány év múlva visszajönnek a ma idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is. Mi nem azt üzenjük nekik, hogy el lehet innen menni, hanem azt, hogy haza lehet ide jönni. Mindenkit visszavárunk!” – fogalmazott Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke, aki hangsúlyozta Székelyföld azoké lesz, akik dolgoznak, küzdenek és áldozatokat hoznak érte, akik hisznek benne.

„Az emberek évekkel ezelőtt azzal bíztak meg minket, járuljunk hozza, hogy legyen jobb az életünk minősége, itthon Székelyföldön. (…) Székelyföld jövője attól függ, hogy van-e egy jól meghatározott cél, és van-e szolidaritás az emberek között. És még valami: önbecsülés! Arra a kérdésre tehát, hogy mi a legfontosabb feladatunk az elkövetkező időszakban, a válasz az, hogy helyreállítsuk a székelyek önbecsülését. Nemzeti önbecsülésünk felszabadítja energiáinkat. Felszabadítja a vállalkozó kedvet, a munkakedvet, a szellemi energiákat; bátorságot ad a családalapításhoz, a gyermekvállaláshoz. Az önbecsülés nem a politika erejét és nem a hivatalok erejét növeli, hanem a székely emberekét. (…) Jól jegyezzük meg mindannyian: jövőt itthon, Székelyföldön csak igenekre lehet építeni” – emelte ki beszédében Tamás Sándor.

Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke újabb négy évre kapott mandátumot a 228 küldöttől, az elnök megbízására folytatja a munkát Grüman Róbert ügyvezető elnök is. 

Van, akiért és van, amiért dolgozni

Benkő Erika képviselő nemcsak a Román Parlamentben, hanem számos nemzetközi fórumon dolgozik azért, hogy a romániai magyarokat ért jogsértéseket minél szélesebb körben ismertesse és hogy azok szabályozását megfelelő törvénykezések közé helyezze. „Ezt a munkát a továbbiakban legjobb tudásom szerint folytatni fogom. Élni fogok minden lehetőséggel annak érdekében, hogy rászolgáljak a háromszéki, székelyföldi emberek bizalmára, akik azzal a feladattal bíztak meg, hogy hallassam a hangjukat határon innen és túl. Köszönöm azt a támogatást, amit az RMDSZ háromszéki szervezetétől folyamatosan kaptam eddigi tevékenységem során, mert ez a támogatás megerősít engem abban a hitben, hogy a munkánknak van értelme, hogy van, akiért és van, amiért dolgozni!” – emelte ki.

Márton Árpád, parlamenti képviselő, frakcióvezető-helyettes beszámolójában elmondta, ebben a mandátumban 185 alkalommal szólalt fel a parlamentben, 56 törvénykezdeményezést írt alá, ebből 13 elfogadásra került. Néhányat ő maga dolgozott ki, mint például a Gyulafehérvári nyilatkozatról szólót. Ismertette az adott jogszabályok előnyeit, illetve veszélyeit, utóbbi esetben megemlítve az adatvédelmi törvény módosítását, a terrorizmusról, a közhasznú kisajátításokról szóló törvénytervezeket, kiemelve, hogy fenntartja az igazságszolgáltatás reformjához benyújtott módosításokat, amelyek célja az volt, hogy az igazságszolgáltatás ne élhessen vissza hatalmával úgy, ahogy ma történik.  

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő a Magyar Polgári Párt üzenetét hozta. Mint felidézte, 2012-ben megértették, hogy vannak nemzeti ügyek, amelyért érdemes összefogni, és ez eredményt is hozott Háromszéken. Helye és ideje van a versenynek, helye és ideje van az összefogásnak, most pedig összefogásra van szükség, nyomatékosított a képviselő. 

Az RMDSZ Háromszéki Nőszervezete 14 településen tevékenykedik a megyében. Igény van rá, a háromszéki hölgyek hallatni akarják hangjukat, tenni akarnak közösségükért, emelte ki beszámolójában Ájgel Ágnes. A háromszéki nőszervezet elnöke szerint az elmúlt években igazi összetartó közösséggé kovácsolódtak. „Meggyőződésem, hogy az elmúlt években elértük, hogy kezdeményezéseink is alakítsák közösségünk életét, új típusú energiát hozva a közéletbe. Ma, amikor a passzivitás, az érdektelenség a legnagyobb ellenségünk, értékelnünk és biztatnunk kell azt, aki időt és energiát nem sajnálva tesz a közért. Nem azt kell keresni, ami szétválaszt bennünket, hanem azt, ami összetart. A közös nevezőt, hiszen ugyanazért dolgozunk, hogy közösségünknek jobb legyen. Erre van szükségünk nekünk, nőknek, ez működtet bennünket, de ez viszi előre a családjainkat és építi székelyföldi közösségeinket is” – mondta Ájgel Ágnes.

A Kovászna megyei, vidéki és városi ifjúsági szervezeteket tömörítő Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke, Kelemen Szilárd Péter kiemelte, ma 600 fiatal vállal szerepet és dolgozik önkéntesen a háromszéki közösségért. A 10 éves HÁRIT az elkövetkezőkben arra összpontosít, hogy a fiatalok számára olyan otthont és jövőképet, perspektívát teremtsen a megyében, amely az itthontartást, a szülőföldön való boldogulást biztosítja. „Május 26-a fontos nap számunkra, hiszen Oltean Csongor, Ambrus Zsombor és Kis Róbert személyében meg fogjuk szólítani a fiatalokat, tudjuk mi a dolgunk, ott leszünk a kampányban és a szavazáson is” – hangsúlyozta.

az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének sajtóirodája