Van még rá esély, hogy kíméletesen értékeljék a magyar diákok románérettségi-dolgozatait

Sürgősségi eljárással kérvényezett kivizsgálást a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) arra vonatkozóan, hogy a digitális értékelési rendszer hátrányos megkülönböztetésben részesíti-e a kisebbségi nyelven tanuló diákokat. Ferencz-Salamon Alpár, a szövetség szakmai alelnöke a lapunknak elmondta: a beadvánnyal a tanügyminisztériumra szeretnének hatni, és úgy tűnik, van oka a bizakodásra a júliusban érettségiző tanulóknak. A döntés azonban kizárólag a szaktárcától függ.

Újabb kivizsgálást kérvényezett az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól az RMPSZ. Alapos szakmai indoklással alátámasztott kérelmében az országos elnökség hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban az oktatási minisztérium fokozatosan kidolgozta és bevezette a román nyelv kisebbségi oktatásban alkalmazható speciális tantervét és tananyagát, az idén érettségiző diákok esetében az eddig fennálló méltánytalan helyzet az új értékelési rendszer bevezetésével még inkább súlyosbodott. A szövetség szerdán közölte nyilvánosan az újabb próbálkozás hírét, a részletekről az RMPSZ szakmai alelnökével beszélgettünk.

Másodjára, sürgősen

A próbaérettségi óta másodjára, ám ez alkalommal sürgősségi eljárással vizsgáltatja ki a helyzetet a szövetség. „Előbb egy formális, klasszikusnak nevezhető panaszt tettünk le a tanácshoz, amelyben hasonló indokokat fogalmaztunk meg. Az jelzésértékű volt, hosszabb procedúra. Ezt most azért ismételtük meg, mert a sürgősségi eljárással megtörténhet, hogy a tanügyminisztérium már nyártól változtat, ahogy mi kértük” – fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár.

Hozzátette: az Országos Diszkriminációellenes Tanács a felgyorsított eljárás tekintetében is gond nélkül együttműködött a szövetséggel, a döntést vélhetően ezekben a napokban közlik a minisztériummal.

Az első beadványtól a mostani tartalma sem tér el. „Azt kérjük a tanügyminisztériumtól, hogy ne változtasson az utolsó generáció románérettségi-dolgozatainak javítási módszerén, még akkor sem, ha a rendszer digitalizált” – összegezte röviden az alelnök.

Megjegyzendő: az oktatási program jövőre változni fog, így a mostani nemzedék az utolsó, amely a régi román tagozathoz hasonló tanterv szerint tanul, de az első, amelyet az új javítási rendszer szerint értékelnének.

Ha jobb nem lehet, rosszabb se legyen

Az RMPSZ megfogalmazta továbbá, hogy az előző generációkhoz hasonlóan a dolgozatokat szomszédos, kisebbségi oktatással rendelkező megyékben kellene javítani, és ezt alaposan meg is indokolták. „Nem azért, hogy a diszkriminatív helyzet megszűnjön, hisz az ennél a generációnál még megvan, mert nem sajátos tananyag szerint tanultak. Azért, hogy ne súlyosbodjon a diszkriminatív helyzet” – szögezte le Ferencz-Salamon Alpár.

Az RMPSZ álláspontja szerint ugyanis tovább ronthatják a vizsgaeredményeket, ha a diákok dolgozatait ott javítják, ahol nincs kisebbségi oktatás, illetve ahol a pedagógusok nem rendelkeznek azon szakmai és módszertani kompetenciákkal, amelyek szükségesek egy nem román anyanyelvű diák specifikus nyelvi képességeinek az objektív értékelésére.

A próbavizsgák eredményeiből is jól látszik, hogy az új rendszer negatív hatásokat hozott magával. Kovászna megyében például a román nyelv és irodalom próbavizsga után regisztrált átmenési arány 58.09 százalék volt 2023-ban, míg 2024-ben ez az arány alig érte el a 26 százalékot.

A beadványban az RMPSZ országos elnöksége azt is kiemelte, hogy a kisebbségi diákok – úgy a régi, mint az új törvényben szavatolt tanterv szerinti – felkészítése terén megállapítható a hátrányos megkülönböztetés. A törvényes előírások szerint az éves órakeret 75 százaléka a teljes tananyag elsajátítására, 25 százaléka pedig a pedagógus szakmai belátása szerint felzárkóztató, vagy elmélyítő tevékenységek megtartására fordítható.

Külön könyvtár lenne a megoldás

Kallós Zoltánt, az oktatási minisztérium államtitkára kérdésünkre úgy nyilatkozott, az idei módszertan még mindig nincs véglegesítve e tekintetben, bár az RMDSZ szeretné elérni, hogy a magyarul tanuló diákokat méltányosan értékeljék.

Éppen ezért szerinte az lenne a megoldás, hogy az online térben külön könyvtárat hozzanak létre a magyar diákok által írt román dolgozatoknak és az érintett diákokat tanító, a vizsgán is javító pedagógusoknak.

A román írásbeli vizsgát idén július 1-én tartják, tíz nap van tehát arra, hogy gyökeres változást érjenek el az illetékesek a dolgozatok javításának rendszerében.

„Mi bízunk abban, hogy az észérvek és a gyermekközpontú szemlélet meggyőző erő tud lenni. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy bizakodhatunk is, ahogyan mi ismerjük a tanügyminisztérium jelenlegi vezetőjét, ebben a tekintetben erre lehet számítani, de ezt még nem vehetjük garanciának” – vélekedett Ferencz-Salamon Alpár.

Fotó: Veres Nándor