Vita a vadaspark körül

Az a civil csoport, amely 2019-ben megtámadta az Erőss-oldalba, a Honvéd-kút közelébe elképzelt családi kalandpark létesítésére irányuló kezdeményezést, most a szentgyörgyi tanács októberi határozatával létrehozandó 14 hektáros vadaspark létesítésének ment neki. Egy, a sajtóban és a világhálón közzétett nyílt levél után most előzetes óvással élnek a természetvédők, és a prefektustól is hivatalos úton kérik a határozat törvényességének ellenőrzésére vonatkozó dokumentációt.

A Kárpát-medencei állatvilágot bemutató állatpark azon a helyszínen a civilek szemében éppúgy károsítja a természetet és pusztítja természeti-kulturális örökségünket, mint a kalandpark. A lapunkhoz is eljuttatott óvás indoklásában megemlítik, hogy a közmeghallgatásra kiírt dokumentáció nem tartalmazott a létesítményre vonatkozó megvalósíthatósági és hatástanulmányt, hiányzott az érintett Natura 2000-res madárvédelmi terület gondnokának a beleegyezése, de sérelmezik azt is, hogy az akkor kalandparkot 1200 ellenző helyi lakos aláírásával benyújtott petíció kezdeményezőit most is mellőzték.

Az ezúttal hat, korábban 1200 tiltakozó aláíró nevében eljáró Toró Attila környezetvédő lapunknak elmondta, tudnának alternatív helyszínt is javasolni, amennyiben megkérdezik őket. Véleménye szerint sajnálatos, hogy ahelyett, hogy értékteremtő civil munkát folytatnának, a választott köztisztviselők általuk törvénytelennek tartott tevékenysége miatt értékmentést kell folytatniuk.

A Vadon Egyesület igazgatójának véleményét is kikértük az óvást, illetve az azokban felhozott érveket illetően, de azt későbbre ígérte, miután az egyesület jövő heti közgyűlésén egy közös álláspontra jutnak ez ügyben. Hivatalos és a sajtóhoz is eljuttatott levélben válaszolnak majd a tiltakozás kezdeményezőiknek – mondta Demeter János. Hozzátette, hatástanulmány már csak azért sem készülhetett ezidáig, mert a terület még nincs átadva a Vadon Egyesület kezelésébe. A tanácshatározat egyelőre csak terület közhasznú célra való átadásáról szólt – ez kellett ahhoz, hogy kivegyék a mezőgazdasági földalapból, a legelők nyilvántartásából, a közhasznúságot pedig az állatpark létesítése indokolta, ennek kezdeményezőjeként beszélt ő a tanácsülésen a megvalósítás lehetséges módjairól és hasznáról. A hatástanulmány azonban majd tartalmazza azt is, hogy lehetséges-e egyáltalán ezt kivitelezni, és ha igen, pontosan milyen keretek között és feltételek betartásával.

Antal Árpád polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, bár már a projekt elindításakor arra kérte a kezdeményezőket, hogy egyeztessenek a civilekkel, és tudomása szerint ez meg is történt, a helyszínen is jártak, a hatástanulmány megszületéséig leállítja a folyamatot.
– Ugyanaz történik, mint amikor a multinacionális vállalatok betelepedéséről kellett dönteni, mondta. Véleménye szerint, mellyel a szállásadók is egyetértenek, turisztikai vonzerővel rendelkező létesítmények is szükségesek a városban, mert másképp a helyi lakosok máshová mennek elkölteni a pénzüket, és bevétel sem származik belőle a helyieknek. De nem hozunk elhamarkodott döntéseket és nem áldozzuk fel a természetet, nyomatékosította.