A görög parlament is elfogadta Macedónia új nevét

A görög parlament jóváhagyta pénteken a Macedóniával kötött megállapodást ez utóbbi nevének megváltoztatásáról Észak-Macedóniára, pontot téve egy több évtizedes vita végére a két ország között, és megnyitva az utat Macedónia euroatlanti integrációja előtt.

Az úgynevezett preszpai megállapodást a 300 fős görög törvényhozás szűk többséggel, 153:146 arányban szavazta meg. A parlamentben 145 hellyel rendelkező kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza képviselői mellett függetlenek, centristák, továbbá a kormánypárt egykori koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) egyes képviselői szavaztak a szerződés ratifikálására.

„A mai nap egy új fejezetet írunk a Balkán történelmében. A nacionalista gyűlöletet, a vitákat és összetűzéseket felváltja a barátság, a béke és az együttműködés” – írta Twitter-oldalán Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnök a szavazást követően. A görög kormányfő azokhoz a görögökhöz is szólt, akik ellenzik az egyezményt, és azt ígérte nekik, hogy „hamarosan meglátják e történelmi előrelépés nagy előnyeit az országra nézve”.

Zoran Zaev macedón miniszterelnök pénteken üdvözölte a szerződés ratifikálását a görög parlamentben. „Gratulálok, barátomnak, Cíprasznak, népeinkkel együtt történelmi győzelmet arattunk. Éljen a preszpai megállapodás mindörökké, éljen a béke és a fejlődés a Balkánon és Európában mindörökké!” – írta Twitter-oldalán.

Lehetővé válik Macedónia euroatlanti integrációja

A macedón parlament január 11-én már megszavazta az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást.

A pénteki szavazást megelőzően a görög törvényhozás csaknem három napon vitázott a megállapodásról. A folyamatot számos utcai tüntetés kísérte, amelyek némelyike erőszakba torkollott. Néhány tiltakozó pénteken a rendkívül zord időjárás ellenére is tüntetett a parlament épülete előtt, egyebek között „árulókat” skandálva, miközben a törvényhozásban tartott a szavazás.

Az egyezmény értelmében Macedónia új nevének használata minden országra és nemzetközi szervezetre nézve kötelező, köztük arra a több mint száz országra nézve is, amelyek egyszerűen Macedóniának hívták az eddigi hivatalos nevén Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot.

Az Athén és Szkopje között a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál tavaly júniusban aláírt megállapodás ezenkívül magában foglalja, hogy a nép megnevezése és az ország nyelve a macedón. Ez utóbbiak váltották ki a legnagyobb ellenérzést a görög ellenzék részéről, amely azzal vádolta a kormányt, hogy túl sok engedményt tett Szkopjének.

A névvita 1991 óta tartott Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, Athén attól tartott, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Az ország ezért a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára.

A névvita lezárása elengedhetetlen ahhoz, hogy Macedónia a NATO és az Európai Unió tagjává válhasson.

(MTI)