Az ukrán vezérkar kedd délutáni helyzetjelentésében megerősítette, hogy az orosz erők egyes alakulataikat elkezdték visszavonni Kijev és az ország északkeleti részében lévő Csernyihiv megyékből Fehéroroszországba.
Az orosz fél az ukrán küldöttséggel kedden Isztambulban tartott tárgyalása után jelentette be, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében.
Az ukrán vezérkar hozzátette viszont azt is, hogy az orosz erőket az ország keleti részében, Harkiv és Donyeck irányában tovább erősítik. Harkiv városát változatlanul blokád alatt tartják, az északkeleti országrészben fekvő Szumi környékéről pedig csapatokat vontak el, de Ukrajnán belül más területekre csoportosítják át azokat – írta jelentésében a vezérkar.
Az ukrán katonai vezetés arról is beszámolt, hogy Oroszország a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónát szerinte lőszerszállításra és -felhalmozásra használja, valamint parancsnoki állomáshelyeket alakít ki az övezetben.
Szintén a vezérkar adott hírt arról, hogy ukrán katonák újabb magasrangú orosz katonai vezetővel végeztek: a Harkiv térségében folyó harcok közben megölték Gyenyisz Kurilo ezredest, a 200. gépesített lövészdandár parancsnokát.
Mikola Melnicsuk, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyeszékhelyű város polgármestere közben az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a régióban, Sztarokosztjantyiniv településen lévő légi bázisra, megsemmisítve az ottani üzemanyag- és kenőanyag-készleteket. A polgármester információi szerint a támadás következtében személyi sérülés nem történt.
A repülőtér ellen korábban már két támadás volt: a nyílt háború kezdetének másnapján öt rakétát lőttek ki rá az orosz erők, majd március 6-ra virradó éjjel újab rakétacsapást mértek rá, ez utóbbiban hárman sérültek meg – emlékeztetett a hírportál.
A dél-ukrajnai Herszon megyében újabb város polgármesterét rabolták el az orosz csapatok – közölte az ukrán főügyészség. Hola-Prisztany városvezetőjét az ukrán közlés szerint orosz katonák lőfegyverekkel fenyegetve ejtették fogságba. További részletek egyelőre nem ismertek.
Közben a mikolajivi megyei tanács épületének romjai alól már 12 holttestet emeltek ki, és a kimentett sérültek száma 33-ra nőtt – közölte kedd este a katasztrófavédelmi szolgálat. A dél-ukrajnai megyeszékhelyen a reggeli órákban csapódott be orosz lövedék a kilencemeletes hivatali épületbe, amely a robbanás következtében szinte teljesen összeomlott.
Szvjatoszlav Palamar, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred parancsnok-helyettese keddi videóüzenetében válaszolt arra, miért nem hagyták el az alakulat tagjai Mariupolt, miután erre Volodimir Zelenszkij elnök engedélyt adott nekik. Kijelentette, hogy azért nem távoztak, mert nem hagyhatták hátra elesett és megsebesült társaikat.
“Továbbra is megvédjük a várost, minden házat, utcát. Mindent megteszünk a sebesültek megmentése és halott katonáink eltemetése érdekében” – hangoztatta a parancsnokhelyettes. Szavaiból az derült ki, hogy már a városon belül folytatják a harcokat az orosz csapatokkal. Palamar “népirtásnak” nevezte a civil épületek ellen végrehajtott támadásokat és a városban okozott katasztrofális humanitárius helyzetet.
Orosz védelmi miniszter: a háború első szakaszának fő feladatait végrehajtották
Az ukrajnai „különleges hadművelet” első szakaszának fő feladatait végrehajtották, az ukrán fegyveres erők harcképessége jelentősen csökkent, ami lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence „felszabadítására” történő összpontosítást – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi vezetői konferenciáján.
Mint mondta, a légteret az orosz haderő uralja, az ukrán légierő és a légvédelmi rendszer gyakorlatilag megsemmisült. A tárcavezető szerint a 152 ukrán repülőgépből 123, a 149 helikopterből 77, a 180 nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerből 152 megsemmisült, a haditengerészet megszűnt, az összes szárazföldi és légiszállítású támadó alakulat pedig jelentős veszteségeket szenvedett.
„Az orosz fegyveres erők mindaddig folytatni fogják a különleges katonai műveletet, amíg a kitűzött célokat el nem érik” – mondta Sojgu. Az egyik helyettese, Alekszandr Fomin ugyanakkor, az ukrán féllel Isztambulban folytatott tárgyalási fordulót követően kijelentette, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti a katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében .
Sojgu arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „megfelelő választ” fog adni, ha NATO-országok harci repülőket és légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnának. Azt mondta, hogy az elmúlt két hét alatt mintegy hatszáz külföldi zsoldost semmisítettek meg ukrán területen és tovább ötszáz elhagyta az országot. A miniszter megígérte, hogy a tavasszal behívandó sorkatonákat nem fogják konfliktus-övezetbe vezényelni. Az új behívási idény április 1-jén kezdődik.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Moszkva dokumentál minden olyan bűncselekményt, amelyet Ukrajnában az orosz katonák ellen követnek el, a tetteseket pedig bíróság elé fogja állítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi médiában „borzalmas videofelvételek” jelentek meg az orosz hadifoglyok ellen elkövetett ukrán atrocitásokról.
Az orosz hadifoglyok kínzásának témája az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon is felmerült. Az ukrán küldöttség ígéretet tett rá, hogy kivizsgálja az ügyet a legkeményebb intézkedéseket fogja meghozni az orosz katonákat bántalmazó bűnözőkkel szemben.
Vlagyimir Samanov, az orosz parlamenti alsóháznak a civil társadalom, közéleti és vallási egyesületek fejlesztésével foglalkozó bizottsága helyettes vezetője kijelentette, hogy orosz kommandósok elfogták a hadifoglyok két kínzóját. A képviselő szerint mindkét elfogott a harkivi Metaliszt szurkolói csoportjának tagja és elismerte bűnösségét.
Az orosz bűnüldöző szervek és a védelmi minisztérium egyelőre nem erősítette meg az elfogás hírét. Samanov korábban a ház védelmi bizottságának elnöke, előtte pedig az orosz légideszant erők parancsnoka volt.
Sojgu egyébként szólt az orosz haderő által kifejtett ukrajnai humanitárius tevékenységéről is. Az mondta, hogy a hadsereg 684 humanitárius akciót hajtott végre és 67 079 tonna rakományt szállított 210 településre.
Zaharova azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a polgári áldozatokat. Mint mondta, Ukrajnából „és” a Donyec-medencei szakadár „köztársaságokból” a háború kezdete óta 469 ezer embert, köztük 97 ezer gyereket menekítettek ki.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak „hazugságnak” nevezte azokat a nyugati sajtóban megjelent ukrán vádakat, amelyek szerint Mariupolból erőszakkal szállítják Oroszországba az ukrán állampolgárságú civileket.
Hozzátette, az orosz hadsereg segít a lakosoknak az ostromlott városból biztonságos ideiglenes szállásra távozni. Azzal vádolta meg az ukrán „nacionalistákat” hogy a menekülni próbálók hátába lőnek.
Peszkov azt mondta: az összes orosz felmérés azt mutatta ki, hogy mind az elnök, mind a „különleges hadművelet” támogatottsága megnőtt az elmúlt hetekben. Rámutatott, hogy az állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt adata szerint március 13. óta 68-ról 73 százalékra nőtt az ukrajnai orosz invázió támogatottsága.
Közölte, hogy Roman Abramovics milliárdos orosz üzletember nem tagja az Ukrajnával Isztambulban tárgyaló orosz küldöttségnek, mindkét fél jóváhagyásával tevékenykedik a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatok fenntartásában. A szóvivő az „információs háború” részének és “valótlannak” nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Abramovicsot és az ukrán tárgyalódelegáció tagjait megpróbálták megmérgezni.
Zelenszkij: Az orosz visszavonulás ellenére Kijev nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit
Az ukrán haderő nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit annak ellenére sem, hogy Oroszország Kijev és Csernyihiv térségében katonai tevékenységének korlátozását jelentette be – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd éjjel közzétett videóüzenetében.
Az államfő pozitívnak minősítette a két fél között Isztambulban folyó tárgyalásokról érkező jelzéseket, de kijelentette, hogy „ezek nem feledtetik a robbanásokat és az orosz aknákat”.
Egyúttal – nyugati vezetőkhöz hasonlóan – ő is óvatosságra intett azokkal az orosz közlésekkel kapcsolatban, hogy Moszkva jelentősen visszafogja katonai műveleteit több körzetben. Mint mondta, Ukrajna nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit, és csak tényleges orosz feszültségenyhítő lépések esetén javulhat a bizalom a két fél között.
„Az orosz hadsereg még mindig nagyon komoly erővel rendelkezik ahhoz, hogy folytassa a támadásokat országunkban” – fogalmazott.
Az orosz nyilatkozattal kapcsolatban a szavak helyett a tettek fontosságát hangoztatták nyugati vezetők is, köztük Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök kedd esti telefonbeszélgetésüket követően.
Volodimir Zelenszkij kedden ismét emberiesség elleni bűnökkel vádolta meg az országa ellen február 24. óta háborút folytató Oroszországot a Mariupol elleni ostrom miatt. Azt állította, hogy a támadók háborús óvóhelyeket is felrobbantanak az azovi-tengeri kikötővárosban, holott jól tudták, hogy ott civilek húzták meg magukat.
Az ukrán elnök éjjeli videóüzenetben újfent az Oroszország elleni szankciók szigorítására kérte a nemzetközi közösséget, és kizártnak mondta a büntetőintézkedések enyhítését mindaddig, amíg a háború be nem fejeződik.
