Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Downing Street szerda esti bejelentése szerint Boris Johnson miniszterelnök azt kezdeményezi az uralkodónál, hogy a parlamenti ülésszak jövő kedden, október 8-án este érjen véget, és október 14-én, hétfőn kezdődjön az új parlamenti évad.
Az új parlamenti ülésszak kezdetén a hagyományoknak megfelelően II. Erzsébet királynő ismerteti felsőházi trónbeszédében kormányának új programját.
Johnson már a múlt hónap elején is kezdeményezte a királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását öt hétre, és a törvényhozás szeptember 10-én be is fejezte munkáját.
A brit legfelsőbb bíróság azonban két héttel később törvénysértőnek nyilvánította az ülésszak lezárását. A végzés szerint a döntés észszerű indokok nélkül akadályozta a munkájában a parlamentet. Az alsóház már másnap újból összeült és folytatta az ülésszakot.
A legfelsőbb bíróság múlt havi határozatában kiemelte: a kormány intézkedése az ülésszak lezárása és a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapja közötti nyolc hétből ötben megakadályozta volna a parlamentet alkotmányos szerepének ellátásában.
A végzés szerint az október 31-i Brexit-határnap alapvető változásokat vetít előre a brit alkotmányosságban is, és a parlamentnek, különösen a választott képviselők alkotta alsóháznak joga van ahhoz, hogy hangot adjon véleményének e változásokról.
A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint az udvar rendkívül rossz néven vette, hogy Johnson ilyen helyzetbe hozta a királynőt.
Kormányzati forrásokat idéző lapértesülések szerint Johnson közvetlenül a legfelsőbb bíróság végzésének kihirdetése után telefonon felhívta az uralkodót és elnézést kért tőle, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg.
A londoni miniszterelnöki hivatal azonban szerda esti közleményében hangsúlyozta, hogy a kormányfő által újból kezdeményezett parlamenti szünet ezúttal „a lehetséges legrövidebb ideig tart”, éppen csak addig, hogy meg lehessen tenni az új ülésszakot megnyitó királynői beszéd megtartásához szükséges „logisztikai lépéseket”.
A Downing Street felidézte, hogy Boris Johnson szerdán előterjesztette a Brexit feltételeiről szóló új, kompromisszumos megállapodási javaslatot az Európai Uniónak.
A kormányfői hivatal szerint ha az október 17-18-án esedékes EU-csúcson sikerül megállapodásra jutni, akkor a brit kormány új törvényalkotási programjának központi eleme lesz a kilépési egyezményről szóló törvénytervezet beterjesztése és „ütemes” végigvitele a parlamenti tárgyalási szakaszokon, annak érdekében, hogy a tervezetet még az október 31-i Brexit-határidő előtt el lehessen fogadtatni a törvényhozásban.
Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.
A londoni alsóház – a Konzervatív Párt számos képviselőjének támogatásával – a múlt hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amely megtiltja a megállapodás nélküli Brexitet.
A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját is, hogy a brit EU-tagság október 31-én megszűnik, akár a Brexit feltételeit rögzítő megállapodással, akár anélkül.
(MTI)