EMA: lehetséges az összefüggés a vérrögképződéses esetek és az AstraZeneca vakcinája között

A vizsgálatok szerint lehetséges az összefüggés a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka esetei és az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga között, a vakcina előnyei azonban továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait – közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán.

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség közleményében kiemelte: a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga esetében a vérrögképződés esetleges veszélyét fel kell tüntetni a vakcina „nagyon ritka mellékhatásaként”.

Az EMA értékelése alátámasztja, hogy az AstraZeneca vakcinája biztonságos, és hatékonyan képes megelőzni a koronavírus okozta betegséget, csökkenti a kórházi kezelés és halálesetek kockázatát – tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy a koronavírus okozta elhalálozás kockázata sokkal magasabb, mint a vérrögképződés esetleges, nagyon ritka előfordulása. Az ügynökség nem javasol semmiféle korlátozást az oltóanyag alkalmazása tekintetében a 18 éveseknél idősebbek esetében – közölték.

Kiemelték: a vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 25 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között alig néhány tucat esetben jelentettek vérrög kialakulásának esetleges veszélyét, közöttük 18 halálesetről számoltak be.

A jelentett esetek többsége 60 év alatti nőknél fordult elő az oltást követő két héten belül. Az ügynökség szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Az esetek kivizsgálása folytatódik – közölték.

Hozzátették, az ügynökség illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) a vérrögképződés esetleges veszélye esetén az azonnali szakorvosi konzultáció fontosságát hangsúlyozza. Vérrögképződésre, vagy a vérlemezkék alacsony számára utaló jelek korai felismerése elkerülheti az esetleges szövődmények kialakulását – mondták.

A beoltottaknak haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk, ha esetükben légszomj, mellkasi, vagy hasi fájdalom, fejfájás, vagy homályos látás tünetei jelentkeznek, illetve akkor, ha duzzanatot figyelnek meg a lábban, vagy apró vérfoltok jelennek meg a bőr alatt az injekció beadásának helyén kívül.

Elmondták azt is, hogy az uniós gyógyszerügynökség vizsgálatot folytat az ez idáig uniós használatra engedélyezett valamennyi vakcina, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére is.

Az EMA azért végzett rendkívüli vizsgálatot, mert március elején és azóta több ország bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A korlátozást egyes országok azóta feloldották, mások megerősítették.

WHO: az AstraZeneca oltás előnyei változatlanul nagyobbak, mint a velük járó kockázat

Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai igazgatója szerdán úgy nyilatkozott, hogy az AstraZeneca által kifejlesztett oltás előnyei változatlanul nagyobbak, mint a velük járó kockázat.

Kluge sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy Európában minden huszadik másodpercben meghal valaki a COVID-19 következtében, ez a második leggyakoribb elhalálozási ok a kontinensen. Az oltás miatt azonban nem halnak meg emberek – szögezte le, arra kérve minden tagállamot, hogy tartsa tiszteletben a farmakovigilancia-rendszer előírásait, kísérje figyelemmel az oltás hatásait és kövesse a működőképesnek bizonyuló klinikai protokollt, amely alapján kezelhetők az esetleges mellékhatások, például a trombózis.

Kluge kifejtette, alapvető fontosságú, hogy a lakosság bízzon az oltáskampányban, akár a COVID elleni oltásról, akár más betegségek elleni vakcinákról legyen szó. Ezt átláthatósággal, az emberek tájékoztatásával lehet elérni. Azt is kifejtette: számítani lehetett a mellékhatásokra, ezek az oltási folyamat részét képezik. Ha az emberek tétováznak, nem szabad pellengérre állítani őket, hanem megértéssel és empátiával kell kommunikálni velük, tette hozzá a WHO képviselője.

„Május elején rám is sor kerül, hogy beoltassam magam Dániában, és ha az AstraZeneca oltását ajánlják fel nekem, én el fogom fogadni” – szögezte le Hans Kluge.