EP-választás: nem szavazhatnak levélben a romániai magyarok

A sajtóban megjelent információkkal ellentétben nem szavazhatnak levélben a romániai magyarok az Európai Parlament magyar tagjainak választásán – mondta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Pálffy Ilona közölte: az EP-választáson azok a magyar választópolgárok szavazhatnak levélben, akiknek sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban nincs lakcímük. Vagyis a romániai, szlovákiai magyarok nem szavazhatnak magyar listákra, csak a lakcímük szerinti tagállam EP-listáira.     

Éppen ezért az NVI nem is küldött a romániai magyar állampolgároknak szavazási levélcsomagot – hangsúlyozta. Hozzátette, az NVI küldött 340 levélszavazási csomagot Romániába, de ezeket olyan magyar választópolgárok kapják, akiknek a lakcímük unión kívül van (például Szerbia, Ukrajna), de romániai értesítési címet adtak meg.

Pálffy Ilona szólt arról is, hogy összesen 115 ezer választópolgár jogosult levélben szavazni az EP-választáson, közülük 85 ezernek postán küldték ki a szavazási levélcsomagot, a többiek a külképviseleteken vehetik át hétfőtől. Az EP-választáson levélben szavazók túlnyomó többsége – körülbelül 90 százaléka – szerb-magyar kettős állampolgár.

A választáson 8 millió 14 ezer választópolgár szavazhat, ebből 7 millió 896 ezer magyarországi lakcímmel rendelkezik és a több mint tízezer magyarországi szavazókörökben voksolhat, átjelentkezéssel 27 ezren szavazhatnak. Átjelentkezni még május 22-én 16 óráig lehet. Levélben 115 ezer, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választó szavazhat. Összesen 3318 uniós állampolgár jelentkezett a magyarországi névjegyzékbe, mert a magyar listákra kíván szavazni. A 132 külképviseleten több mint 13 ezren voksolhatnak, a legtöbben ezúttal is Londonban szavaznának (több mint 1200-an). A külképviseleti névjegyzékbe május 17-én 16 óráig lehet jelentkezni.

Az NVI elnöke kiemelte: a tagországok választási szerveivel folyamatosan kapcsolatban vannak, és törlik a magyarországi névjegyzékből azokat, akik más uniós tagállam választói névjegyzékébe felkerülnek. Hangsúlyozta: az információcsere célja, hogy megakadályozzák, hogy egy választópolgár több tagállamban is voksolhasson.

(MTI)