EU-csúcs: bizonyos feltételek mellett újabb halasztást adnak Londonnak

Bizonyos feltételek mellett az Európai Unió készen áll további halasztást biztosítani az Egyesült Királyságnak a kiválás (Brexit) határidejére – közölték kedden brüsszeli diplomáciai források.

A szerdai rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatának tervezete szerint a hosszabbításnak feltétele, hogy a szigetország részt vegyen a május végi európai parlamenti választásokon, amennyiben a londoni parlament addig sem hagyja jóvá a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.

Amennyiben ez nem sikerül, és a választásokon sem vesz részt az Egyesült Királyság, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nem tisztázott határidő előtt – ismertették a névtelenséget kérő tisztségviselők a bennmaradó tagállamok képviselőinek kedd esti előkészítő ülésén elfogadott dokumentumot.

Emellett Londonnak vállalnia kellene, hogy ezen időszakban tartózkodik minden olyan lépéstől, amely ártana az Európai Unió érdekeinek.

Diplomaták szerint az Európai Tanács elnöke által kedden javasolt, 12 hónapos rugalmas halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, például Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.

Tusk rugalmas, de legfeljebb egy évig tartó Brexit-halasztásra tett javaslatot

Egy rugalmas, de legfeljebb egy évig tartó halasztás lehetőségét is meg kellene vitatni a szerdai rendkívüli Brexit-ügyi csúcstalálkozón az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének határideje kapcsán – írta az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében.

Donald Tusk szerint ezen alternatív javaslat maximum egyéves hosszabbítást tenne lehetővé, mivel az Európai Uniónak akkor egyhangúlag döntenie kell majd bizonyos kulcsfontosságú ügyekben.

A rugalmas halasztás azt jelentené, hogy amennyiben a londoni parlament időközben megszavazza a kiválás feltételeit rögzítő, már többször elutasított szerződést, akkor a szigetország tagsága automatikusan megszűnik még a határidő előtt. Így elkerülhető lenne, hogy néhányhetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze.

Theresa May brit kormányfő a múlt héten június 30-ig terjedő hosszabbítást kért, Tusk szerint azonban a londoni alsóházi megosztottság miatt nem valószínű, hogy a megállapodás eddig ratifikálható lenne, vagyis ennek megadása csak újabb válságtanácskozásokat és rövid kiterjesztéseket eredményezne.

A hosszú halasztás nagyobb bizonyosságot és kiszámíthatóságot jelentene, további bénultság esetén pedig teret adna Londonnak a Brexit-stratégiája újragondolására – mutatott rá az uniós állam- illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke.

Mint írta, egyes tagországok aggályaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság tagsága kockázatokat jelenthetne az EU működése szempontjából, a brit kormánynak ezért garantálnia kellene a „jóhiszemű együttműködést”, emellett azonban észben kell tartani, hogy távozásáig a szigetország teljes jogú tagnak számít.

Levelében Tusk kiemelte, hogy a közösségi jog értelmében a brit kormány bármikor visszavonhatja egyoldalúan a kilépésről szóló döntését.

„Bármi is lesz, a legnagyobb tisztelettel kell bánnunk az Egyesült Királysággal, mivel barátok és szoros partnerek kívánunk maradni, és még a jövőbeli viszonyról is megállapodásra kell jutnunk. Fontos, hogy egyik fél se érezze magát megalázva ezen bonyolult eljárás bármely szakaszában” – fogalmazott.

Jóváhagyta a londoni alsóház a kilépés további halasztásának kezdeményezését

Nagy többséggel jóváhagyta kedden a londoni alsóház, hogy Theresa May miniszterelnök az Európai Unió szerdai csúcsértekezletén kezdeményezze a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) további halasztását. A kormányzati indítványra 440, ellene 110 képviselő voksolt.

A ház elé kedden a kormány terjesztette be a halasztási kérelem jóváhagyásáról szóló indítványt.  A képviselők azonban már előző este törvénybe iktatták azt az ellenzéki beterjesztést, amely egyenesen kötelezi Theresa Mayt a Brexit-határidő további hosszabbításának kezdeményezésére, elkerülendő a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból. Ezt az indítványt az alsóház múlt szerdán minimális többséggel, 313:312 arányban fogadta el.

A törvényjavaslat – amelyet Yvette Cooper, az ellenzéki Munkáspárt egyik befolyásos képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke terjesztett elő – az elmúlt egy hétben megjárta a felső kamarát, a Lordok Házát is, és hétfő este került vissza az alsóházba, ahol a képviselők véglegesítették.

A parlamenti döntés az uralkodói ellenjegyzéssel kedden törvényerőre emelkedett. Így azonban a brit parlamenti eljárásjogi törvény alapján szükségessé vált egy megerősítő szavazás is, ezúttal a kormány indítványára, és kedd este ezt az indítványt hagyta jóvá jelentős többséggel az alsóház.

Az Európai Unió szerdán soron kívüli csúcsértekezletet tart, amelyen Theresa May miniszterelnöknek ismertetnie kell London indokait a Brexit további halasztására. Politikai elemzők gyakorlatilag teljesen valószínűtlennek tartják, hogy az EU megtagadná a Brexit-határidő halasztását, és így azt is, hogy a brit EU-tagság pénteken megállapodás nélkül megszűnne.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői a szerdai EU-csúcs elé összeállított előrejelzésükben közölték: abban a valószínűtlen esetben, ha az uniós vezetők mégis elvetnék Theresa May halasztási kérelmét, a cég szerint az ebből eredő válsághelyzetben a londoni alsóház többsége jó eséllyel megszavazná a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról hozott döntés visszavonását.

Az 50. cikkely szabályozza, és két évvel ezelőtt bejelentett aktiválása el is indította a kilépési folyamatot. Az aktiválásról hozott kormányzati döntés visszavonása London szuverén jogköre, ehhez nem kell az uniós társállamok jóváhagyása. Ha azonban Nagy-Britannia érvényteleníti az 50. cikkely aktiválásáról szóló döntést, az a Brexit-folyamat végét jelentené.

Kedd estig csaknem 6,1 millióan írták alá a brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján március végén megjelent felhívást, amely követeli, hogy a kormány vonja vissza a Brexit-folyamat elindításról hozott döntést, és az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja. A brit kormány azonban többször is leszögezte, hogy erre nem hajlandó.

(MTI)