Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Ismét humanitárius folyosók megnyitását ígérte az orosz hadsereg

Ismét humanitárius folyosók megnyitását ígérte az orosz hadsereg Külföld

Fegyvernyugvás életbe léptetését és humanitárius folyosók megnyitását ígérte a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához kelet-európai idő szerint kedd reggel 9 órától öt ostromlott ukrán városnál – Kijevnél, Csernihivnál, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál – az orosz védelmi minisztérium.

Hirdetés
Hirdetés

Igor Konasenkov vezérőrnagy, a tárca szóvivője bejelentette, hogy a menekítésre szánt útvonalakat megnyitották. Kijevből és Csernhivből egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Harkivból, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre.

Az orosz fél a humanitárius folyosók megnyitásának szándékáról az ukrán kormány mellett előre értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit, valamint több nagykövetséget és más nemzetközi szervezeteket is tájékoztatott.

A TASZSZ hírügynökség szerint Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium vezetője bejelentette, hogy Kijev a Szumiból Poltavába vezető evakuációs útvonalat kész biztosítani. Elmondta, hogy a városból a helyi lakosok mellett indiai és kínai diákok is távozni fognak.
 Verescsuk egy nappal korábban elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott, az ukrán városokból orosz vagy fehérorosz területek felé vezető humanitárius folyosókat.

Az orosz hadsereg az elmúlt napokban tett már hasonló fegyvernyugvási bejelentéseket, a humanitárius folyosókon azonban nem indult meg a menekültek mozgása. A felek a kísérletek meghiúsulása miatt egymást tették felelőssé.

A humanitárius folyosók ügye téma volt az ukrán és az orosz fél közötti tárgyalások Fehéroroszországban hétfőn megtartott harmadik fordulóján is. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője, elnöki tanácsadó az RT televízió által kedden sugárzott interjújában azt mondta, hogy az evakuálási útvonalakon vasárnap négyszáz busz várta a menekülteket Oroszországban, de az ukrán hadsereg, mint mondta, az előzetes megállapodás ellenére sem engedte ki a civileket a városokból.

Megyinszkij kifejezte reményét, hogy sikerül megtalálni a megoldást Ukrajnával a 2014-ben elcsatolt Krím Oroszországhoz tartozása, valamint a két Donyec-medencei szakadár „köztársaság” függetlenségének elismerése ügyében.

Az orosz fegyveres erők a hivatalos tájékoztatás szerint csaknem 174 ezer embert, köztük több, mint 44 ezer gyereket menekítettek ki a Donyec-medencéből Oroszországba. Az orosz katonai tárca koordinációs törzse közölte, hogy több, mint kétmillió kimenekítési kérés futott be hozzá Ukrajnából.

Nőnapi köszöntőjében Vlagyimir Putyin orosz elnök az ígérte, hogy besorozott és tartalékos katonákat nem fog bevetni az ukrajnai háborúban. Mint mondta, „a kitűzött feladat megoldásával kizárólag hivatásos katonák foglalkoznak”.

Hozzátette, nem szerepel a tervek között tartalékosok pótlólagos behívása sem. Az anyáknak, feleségeknek, barátnőknek és nővéreknek azt üzente, hogy büszkék lehetnek a harcoló katonákra. Üzenetében szociális támogató intézkedéseket is bejelentett.

Konasenkov katonai szóvivő kedden arról számolt be, hogy az orosz haderő az Ukrajna ellen február 24-én elindított hadművelet kezdete óta a katonai infrastruktúra 2482 létesítményét semmisítette meg, köztük 87 irányítási pontot, 124 légvédelmi rakétarendszert, valamint 79 radarállomást. Azt mondta, hogy 158 objektumot az elmúlt 24 óra alatt tettek tönkre.

A tábornok tájékoztatása szerint Zsitomir mellett megsemmisült egy katonai repülőtér, és három ukrán harci gépet is lelőttek.

Viktor Janukovics, Ukrajna 2014-ben megdöntött, majd Oroszországba menekült elnöke hétfőn a TASZSZ-hoz eljuttatott közleményében a „vérontás beszüntetésére” szólította fel Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő ukrán államfőt.

Keddre virradóan is folytatódtak az orosz légitámadások

Orosz katonai repülőgépek több kelet- és közép-ukrajnai várost bombáztak keddre virradóan, Kijev külvárosait pedig tüzérségi támadás érte – közölték ukrán tisztségviselők.
 
Kijevtől keletre, az orosz határ közelében lévő Szumi és Ohtirka városokban lakóépületeket és egy erőművet ért bombatámadás – közölte Dmitro Zsivickij helyi közigazgatási vezető. A támadásoknak több mint tíz civil halálos áldozatuk van – köztük gyerekek –, és vannak sebesültjeik is, illetve meghalt négy ukrán katona – tette hozzá.

Bombatámadás ért egy zsitomiri olajraktárt és a szomszédos Csernyihiv várost is, amely Kijevtől nyugatra van.

Buha kijevi peremkerületből az ottani polgármester heves tüzérségi tűzről számolt be. „Még a holttesteket sem tudjuk összeszedni, mert éjjel-nappal folyamatosan csapódnak be a lövedékek. Emiatt a kutyák szaggatják szét őket. Rettenetes!” – mondta Anatol Fedoruk.

Az ukrán erők megöltek egy orosz tábornokot az ostromlott Harkiv mellett, ő már a második magas rangú orosz parancsnok, aki életét veszti a háborúban – közölte az ukrán katonai hírszerzés. Vitalij Geraszimov vezérezredes, a 41. hadsereg parancsnokhelyettese hétfőn halt meg – tették hozzá.

Az orosz védelmi minisztériumot egyelőre nem lehetett elérni a tábornok halála ügyében, a Reuters hírügynökség pedig nem tudta ellenőrizni a jelentés valóságtartalmát. Az ukrán beszámolók szerint Andrej Szuhoveckij tábornok, szintén a 41. hadsereg egyik parancsnokhelyettese egy hete vesztette életét.

Ukrajna azt állítja, hogy több mint 11 ezer orosz katona halt már meg a február 24-én kezdődött háborúban, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök indított el. Oroszország 500-ét erősítette meg. A pontos ukrán veszteségekről hivatalosan egyik fél sem nyilatkozott eddig.

Megkezdődött a civilek evakuálása Szumiból és Irpinből

Megkezdődött kedden a civilek evakuálása az északkelet-ukrajnai Szumi és a Kijev melletti Irpin városokból – közölték ukrán tisztségviselők.

Dmitro Zsivickij, a szumi régió kormányzója egy videoüzenetében közölte, hogy már több autóbusznyi civil elhagyta a várost, és a nyugatra lévő Poltava felé tart. Elsőbbséget élveznek a mozgáskorlátozottak, a terhes anyák és az árvaházi gyerekek – tette hozzá.

A szumi ügyészi hivatal egy friss közleménye szerint a hétfő esti légitámadásban legkevesebb 21 civil vesztette életét a városban.

„Helyi idő szerint fél tízkor már több mint 150 ember elhagyta városát, és a kiürítés folyamatban van” – mondta Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója.

Irpin kijevi peremkerületből is elindultak a menekülő civilek. A kerület vasárnap még ostrom alatt állt. Egy helyi lakos a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy Irpinben nem maradt egy ép ház sem.

A déli Mariupolba, ahonnan már napok óta mintegy 200 ezer civil akar elmenekülni, elindult harminc autóbusz – közölte Irina Verescsuk kormányfőhelyettes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden egy újabb videoüzenetében azt állította, hogy Mariupolban a vízhiány miatt kiszáradt és meghalt egy gyermek. A Reuters szerint független forrásból ezt egyelőre nem lehet ellenőrizni. Az elnök szerint a nyugati országok nem tartják be ígéretüket, miszerint megvédik Ukrajnát. „Tizenhárom napja hallunk ígéreteket, például azt, hogy adnak nekünk repülőgépeket” – mondta szemrehányólag, arra utalva, hogy Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) keddi közlése szerint már elérte a kétmillió az Ukrajnából elmenekültek száma.

Orosz védelmi tárca: ukrán részről akadályozták a humanitárius folyosókon történő távozást

Az ostromlott ukrán városokból az Oroszország irányába történő távozás megakadályozásával vádolt „ukrán nacionalistákat” kedden Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.

„Az ukrán nacionalisták kegyetlenül elfojtanak minden kísérletet a humanitárius folyosókon keresztül Oroszországba történő kijutásra” – mondta Mizincev.

A tisztségviselő szerint Kijev az ukrán félnek felajánlott 10 humanitárius útvonal közül csak egyet erősített meg, azt, amelyik Szumiból Poltaván át a lengyel határra vezet. Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Mariupol esetében azonban egyet sem. Mizincev szerint Szumiból mindössze 723 embert evakuáltak, köztük 576 indiai, 115 kínai, 20 jordániai és 12 tunéziai állampolgárt.

A vezérezredes szerint jelenleg a hivatalos Kijevnek nincs befolyása az Ukrajnában kialakult helyzetre, „minden alapvető döntést a nacionalisták és cinkosaik hoznak meg”. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek képviselőit az ukrán féllel történő összejátszással és az orosz fél alaptalan hibáztatásával vádolta meg.

A tábornok elmondta, hogy az ukrajnai területvédelmi zászlóaljak több mint 4,5 millió, biztonságos helyre távozni akaró civilt, köztük mintegy kétezer külföldit tartanak emberi pajzsként fogva. Mizincev szerint Oroszországban adatbázist állítottak össze a menekülni kívánó emberekről: az orosz hatóságokhoz 2 541 367 ukrán és külföldi fordult kimenekítési kérelemmel Ukrajna 1 917 településéről. Mint mondta, az elmúlt egy nap alatt 541 367 ilyen kérés érkezett.

Azt mondta, hogy az adatbázist Moszkva biztonsági okokból nem bocsátja Kijev és az ENSZ rendelkezésére, mert emberek sokaságának biztonságát veszélyeztetné, ha nacionalisták kezébe kerülne.

Beszámolója szerint Oroszország ukrán közreműködés nélkül egyetlen nap alatt több mint 5334 embert, köztük 781 gyereket menekített ki a Donyec-medence két szakadár köztársaságából „és Ukrajnából”. Moszkva a szakadár területeket az Ukrajna elleni háború elindítása előtt függetleneknek ismerte el.

Az orosz hivatalos szóhasználatban „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete óta Mizincev szerint 174 ezer embert, köztük 44 250 gyereket, valamint 20 033 magántulajdonú személyautót menekítettek ki Oroszországba. Beszámolója szerint az orosz védelmi minisztérium 946 tonna humanitárius rakományt szállított Ukrajnába, és 132 humanitárius akciót hajtott végre Zaporizzsja, Kijev, Harkiv, Herszon és Csernyihiv megyében, valamint a Donyec-medencei „köztársaságokban”.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma kedden arról adott  tájékoztatást, hogy Ukrajna „és a Donyec-medence” területére 430 tonna humanitárius segélyt szállított.

Mizincev tábornok azt is állította, hogy a lengyel, szlovák, magyar, román és moldovai határátkelőhelyek nem készültek fel „a területvédelmi zászlóaljak terrorja elől menekülők” fogadására. Van, ahol a menekülők sora szerinte 40 kilométerre nyúlt, és a fagyban két napig kell várni a határátlépésre. Az állította, hogy az ukrán határőrök fejenként ötezer euróért cserében engedik külföldre távozni a sorköteles férfiakat.

Az ukrajnai háborúról tárgyalt kedden Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter. A szűkszavú moszkvai tájékoztatásból annyi derült ki, hogy a megbeszélést Ankara kezdeményezte, és hogy a felek között szó esett a két katonai tárca közötti együttműködés aktuális kérdéseiről is.

(MTI)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás