Juncker: a megállapodás nélküli Brexit sohasem volt ennyire valószínű

Juncker, az Európai Parlament (EP) Brexit-ügyi vitáján elmondott beszédében hangsúlyozta, az Európai Unió sosem fogja a megállapodás nélküli brit kilépés lehetőségét választani, ugyanis annak elkerülése nemcsak kívánatos, de lehetséges is a brit uniós tagság jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió és minden érintett számára az egyik legfontosabb kérdés az Írországgal összefüggő, még mindig nyitott kérdések megnyugtató lezárása. Az uniós bizottság továbbra is készen áll arra, hogy minden kérdést illetően pozitív politikai és technikai megoldást találjon – mondta. Nem szabad azonban minden energiát a már két éve folyó Brexit-tárgyalásokra fordítani. Dolgozni kell azon is, hogy az unióban maradó 27 tagország egysége és növekedése megmaradjon – tette hozzá Juncker.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója beszédében kiemelte, az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás, a backstop kérdésének tisztázása az egyik legfontosabb, hiszen az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás a tartós béke biztosítását, védőhálót, és garanciát jelent arra, hogy a fizikai határ ne jelenhessen meg újra a brit szigeteken- közölte.

Felszólalásában az Írországgal összefüggő kérdések mellett Barnier a jövőbeni kapcsolatok alakulásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Az uniónak minden területre kiterjedő, átfogó és végleges megoldásra van szüksége Nagy-Britanniával – hangsúlyozta.

Kijelentette, senki sem akarja elszabotálni a Brexitet, a brit állampolgárok szabad és demokratikus döntését, és „tiszteltben tartjuk azt, még ha sajnálatos is” – mondta. Nem szabad alábecsülni a megállapodás nélküli brit uniós kilépés mindkét fél számára rendkívül negatív hatásait – tette hozzá Barnier.

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország uniós ügyekért felelős minisztere hangsúlyozta, hogy a finn uniós soros elnökség készen álla arra, hogy az utolsó intézkedéscsomagot is elfogadja az állampolgárok jogainak védelme, a pénzügyi vállalások tiszteletben tartása, az egységes belső piac integritásának megőrzése, valamint az ír határellenőrzés kérdésének tisztázása érdekében – tette hozzá.

A vitát követően az EP-képviselők 544 szavazattal, 126 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett a rendezett Brexitet támogató állásfoglalást fogadtak el.

A szövegben leszögezték, készen állnak visszatérni az EU által eredetileg javasolt, csak Észak-Írországot érintő védőháló megoldáshoz, amely az ír-északír határról az Ír-tengerre tenné a kötelező határellenőrzést. Alternatív megoldásokat is megvizsgálnak, amennyiben azok jogilag elfogadhatók és a gyakorlatban kivitelezhetők, valamint összhangban állnak az uniós alapelvekkel. A képviselők azonban aláhúzzák: nem adják beleegyezésüket olyan kilépési megállapodáshoz, amely nem tartalmazza a védőhálót.

Aláhúzták, a szigetországnak továbbra is tiszteletben kell tartania az állampolgárok jogait és a nagypénteki megállapodást. Ezen előfeltételek teljesülte nélkül az EP semmilyen jövőbeli kapcsolathoz nem járul hozzá az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.

A szöveg szerint a képviselők nyitottak a kilépés tárgyalási időszakának meghosszabbítására abban az esetben, ha az az Egyesült Királyság erre irányuló kérése indokolt és konkrét célja van, mint például a megállapodás nélküli Brexit elkerülése, általános választások vagy népszavazás, a kilépési eljárás visszavonása, vagy a kilépési megállapodás elfogadása.

Végezetül rámutattak, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, azért, és a rendezetlen kilépés komoly következményeiért teljes mértékben az Egyesült Királyság kormányát terheli majd felelősség.

A Munkáspárt új népszavazást írna ki a bennmaradás lehetőségével

A brit Munkáspárt kormányra kerülése esetén teljesen új megállapodást dolgozna ki az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről, és ezt népszavazásra bocsátaná – írta szerdai cikkében a legnagyobb brit ellenzéki erő vezetője. Jeremy Corbyn szerint a referendumon a választók arra is voksolhatnának, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja.

Corbyn a The Guardian című baloldali brit napilapban közölt írásában kifejti, hogy a Labour vezette kormány új vámunió kialakításáról egyezne meg az EU-val, és szoros viszonyrendszert tartana fenn az Európai Unió egységes belső piacával is.

A konzervatív párti brit kormány a vámunióból és az egységes piacról is ki akar lépni, mivel álláspontja szerint a további tagság az EU e két sarkalatos integrációs szerveződésében olyan feltételek teljesítési kötelmével járna – mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában -, mintha az Egyesült Királyság ki sem lépne az EU-ból.

Boris Johnson miniszterelnök emellett az újabb EU-népszavazás kiírásától is mereven elzárkózik. A második referendum lehetőségét Johnson elődje, Theresa May is kizárta.

Jeremy Corbyn azonban szerdai cikkében leszögezi, hogy ha a Munkáspárt kormányra kerülve újratárgyalta a Brexit feltételrendszerét, az új megállapodást népszavazásra bocsátja, és a szavazólapon szerepel majd az a választási lehetőség is, hogy az Egyesült Királyság ne lépjen ki az EU-ból. „Ígéretet teszek arra, hogy bármilyen döntést hoz a nép, munkáspárti miniszterelnökként azt végrehajtom” – fogalmaz cikkében a Labour vezetője.

Corbyn ugyanakkor bírálta a harmadik legnagyobb országos ellenzéki párt, a Liberális Demokraták álláspontját, amely szerint a parlamentnek további népszavazás nélkül vissza kell vonnia a kilépésről hozott döntést. Ezt a célkitűzést a Liberális Demokraták küldöttei a párt hét végi éves kongresszusán megszavazták. Jo Swinson, a párt vezetője a kongresszust záró beszédében megerősítette, hogy kormányra kerülésük esetén a liberálisok törölnék a Brexitet.

Szerdai cikkében Jeremy Corbyn azonban azt írta, hogy nem lenne demokratikus az egyszer már kifejezésre juttatott többségi választói akarat felülbírálása újabb népszavazás nélkül.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott referendumon a választók szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból.

A kérdésben mindazonáltal a Munkáspárt is megosztott. A The Guardian forrásai szerint a párt jövő heti éves kongresszusán számos küldött – köztük a Labour árnyékkormányának több magas rangú tagja – megpróbál szavazást kieszközölni arról, hogy a Munkáspárt egyértelműen, bármiféle új Brexit-megállapodástól függetlenül kötelezze el magát arra, hogy a továbbiakban a brit EU-tagság fenntartása mellett fog kampányolni.

(MTI)