Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Napról napra egyre több állat veszíti el élőhelyét a 14 ezer négyzetkilométeres régióban, ahol az év eleje óta 11 ezer tűzvész tombolt az Antonio Scasso természettudományi múzeum adatai szerint.
A műholdfelvételek tanúsága szerint eddig 530 négyzetkilométernyi mocsaras vidék vált a lángok martalékává, a tüzek a delta élővilágának sokféleségét fenyegetik.
A Rosariói Egyetem és a Santa Fé-i Littoral Egyetem kutatói szerint a tűzvésznek azonnali és hosszú távú kihatása is van a lápvidéken előforduló 700 állat- és növényfajra.
„Állatok pusztulnak el, sok faj elveszíti természetes élőhelyét, a talaj elszegényedik. A víz és a levegő elszennyeződik, a klímaváltozás felgyorsul” – mondta Graciela Klekailo, a Rosariói Egyetem kutatója.
Juan Cabandie környezetvédelmi miniszter a marhatenyésztőket hibáztatja, akik szerinte szándékosan pusztítják a bozótost, hogy legelőt nyerjenek csordáik számára.
A miniszter jogi eljárást is indított az állattenyésztők ellen, akik viszont a hatóságokat vádolják tétlenséggel, és azt állítják, hogy a tüzek nekik is kárt okoznak.
Jorge Postma, a Rosariói Egyetem szakértője a rendkívüli aszályt okolja a drámai helyzetért. Mint elmondta, a Paraná a szokásosnál sokkal kevesebb vizet szállít, a rosariói kikötőben jelenleg mindössze 80 centiméteres a vízállás, holott máskor ebben az évszakban három-négy méteres vízszintet szoktak mérni.
Széljárástól függően a mocsártüzek füstfelhővel borítanak be olyan közeli városokat, mint Rosario, San Lorenzo vagy Villa Constitución. A füst légzési nehézséget okoz sokaknál, ami különösen veszélyes a koronavírus-járvány idején.
A levegő szennyezettsége Rosarióban júniusban ötszörösen haladta meg az egészségügyi határértéket az ottani egyetem mérései szerint.
A torkolatvidéket főleg marhatenyésztésre használják, de a térség vonzza a vadorzókat, a halászokat és az ingatlanspekulánsokat is. Az El a kezekkel a Paranától! nevű zöldszervezet ezért a lápvidék védetté nyilvánításáért küzd. Az erről szóló törvénytervezetet már kétszer is a parlament elé terjesztették, de az egyszer sem kapott többséget. „Pedig ez a legjelentősebb vizes élőhely Argentínában, Kis-Amazóniának is nevezzük” – idézi az AFP Laura Pol környezetvédőt.
(MTI)