Putyin jóváhagyta, hogy külföldi önkénteseket szállítsanak a háborús övezetbe

Támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnök azt az elképzelést, hogy külföldi önkéntes harcosokat szállítsanak a háborús övezetekbe.  

Az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén Putyin rámutatott, hogy Ukrajna és nyugati támogatói különböző országokból nyíltan toboroznak zsoldosokat, „semmibe véve a nemzetközi jog minden normáját”.

„Ezért, ha azt látjuk, hogy vannak emberek, akik önkéntes alapon akarnak odautazni és segíteni a Donyec-medencében élő embereknek, különösen ha ezt nem pénzért tennék, nos, akkor elébük kell mennünk és segítenünk kell őket abban, hogy eljussanak a háborús övezetbe” – mondta az orosz elnök.

Szergej Sojgu védelmi miniszter a tanácskozáson azt mondta: több országból rengetegen jelentkeztek, hogy a luhanszki és a donyecki „népköztársaságban” – az Ukrajnától Oroszország segítségével elszakadt két régióban – csatlakozzanak az általuk „felszabadító mozgalomnak” tekintett harchoz.

„A legtöbben a közel-keleti országokból valók: már több mint 16 ezer jelentkező van” – mondta.

Sojgu szerint sokan nem pénzért mennének harcolni, hanem „őszinte szándék” vezéreli őket. Mint mondta, sokan közülük harcoltak az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen az elmúlt tíz évben.

A tanácskozáson Putyin támogatásáról biztosította Sojgunak azt a javaslatát, hogy adják át a formailag még mindig különállóként emlegetett donyecki és luhanszki erőknek az orosz hadsereg által zsákmányolt nyugati gyártmányú fegyvereket, egyebek között a hordozható légvédelmi és páncéltörő eszközöket. A védelmi miniszter azt mondta, hogy az ukrán féltől nagy mennyiségű fegyvert és harci eszközt, egyebek között tankokat, páncélozott harcjárműveket, kézi lőfegyvereket tüzérségi eszközöket, valamint „sok Javelin és Stinger rendszert” zsákmányoltak.

Putyin arra utasította Sojgut, hogy készítsen külön jelentést Oroszország nyugati határainak megerősítéséről, tekintettel a NATO magatartására. A miniszter azt mondta, hogy a vezérkar terve, beleértve az új, modern komplexumok és harci egységek határhoz közeli odaköltöztetését, nagyrészt már elkészült.

Sojgu felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatosan érkeznek NATO-egységek Oroszország nyugati határai közelébe, a jelek szerint hosszú távú berendezkedés céljából, miközben, mint mondta, a szövetséget „abszolút semmi sem fenyegeti”.

Az orosz védelmi tárca pénteken közölte, hogy ezentúl mindennap külön bejelentés nélkül meg fogja nyitni a humanitárius folyosókat Oroszország felé a körülvett ukrán városokból. Hivatalos közlés szerint a háború kezdete óta eddig a Moszkva által függetlennek elismert két Donyec-medencei régióból „és Ukrajnából” mintegy 222 ezer embert, köztük több mint 50 ezer gyereket evakuáltak orosz területre, ahol 23 régióban helyezték el őket ideiglenes szállásokon.

Putyin: pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon

Bizonyos pozitív elmozdulások történtek az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken Moszkvában fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.

Putyin nem bocsátkozott részletekbe, amikor a Rosszija 24 hírtelevízión bejátszott felvételen Lukasenkát tájékoztatta, csak annyit mondott, hogy gyakorlatilag napi rendszerességgel folynak tárgyalások a felek között.

„Természetesen tájékoztatni fogom önt az ukrán viszonylatban kialakult helyzetről, mindenekelőtt arról, hogy hogyan haladnak most a tárgyalások, amelyek most már szinte napi rendszerességgel zajlanak. Történt néhány pozitív fejlemény, amint arról a mi oldalunk tárgyalói tájékoztattak” – mondta.

Az orosz és az ukrán fél között az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én elindított háború kezdete óta eddig három tárgyalási forduló zajlott le Fehéroroszországban, csütörtökön pedig Antalyában találkozott egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, a török diplomácia vezetője, Mevlüt Cavusoglu jelenlétében.

Putyin pénteken egyetértett fehérorosz vendégével abban, hogy Oroszországnak nincs oka mentegetőzni, amiért „különleges hadműveletet” indított „a Donyec-medence védelmében”. Lukasenka azt állította, hogy az ukrán fél amellett, hogy támadást készített elő a Donyec-medence ellen, csapást szándékozott mérni a Fehéroroszország területén tartózkodó orosz és fehérorosz csapatokra is, amelyek – mint mondta – hatalmas veszteségeket szenvedtek volna el, ha nem kezdődött volna meg az orosz támadás. A fehérorosz elnök szerint ezért „nem kell senki előtt sem mentegetőzni”.

Az ukrajnai helyzetet Putyin pénteken megvitatta Sauli Niinistö finn elnökkel is.

(MTI)