A cél: egy malomban őrölni

Valamikor negyvenhárom, a múlt század elején pedig harmincnégy vízimalom őrölt Csernáton patakán, míg Magyarországon egy település közigazgatási határain belül egykor Pápateszéren működött a legtöbb – szám szerint 25 – patakmalom. Ez volt az elsődleges kapcsolódási pontja a pápateszéri vízimalmokat bemutató kiállításnak, ami kedden délután nyílt meg a Haszmann Pál Múzeumban.

Népes küldöttség hozta el a kiállítást Csernátonba, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy hátha a két önkormányzat között is sikerül szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. Völfinger Béla polgármestert Kerekes Zoltán katolikus plébános, két pápateszéri malomtulajdonos, Horváth Balázs és Schwarz Sándor, Szabó Melitta designer, a kiállítás tervezője, Nagy Péter, a Pápateszéri Molnár Céh Egyesület elnöke és dr. Ozsváth Gábor Dániel néprajzkutató, a Patakmalmok a Kárpát-medence keleti felében című könyv szerzője kísérte el.

A kiállítást megnyitó, Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus a két település közötti kapcsolat kezdetét elevenítette fel, majd abbéli reményének adott hangot, hogy ez a kapcsolat hosszas és gyümölcsöző lesz.

Völfinger Béla polgármester a pápateszéri vízimalmok fontosságát emelte ki. Elmondta, a 25 malom sorsa az államosítás után pecsételődött meg, és nagy öröm volt, hogy 11–12 évvel ezelőtt a jelen levő két malomtulajdonos elkezdett egy-egy malmot felújítani, amelyek ma már működőképesek.

– A településvezetésnek egyik feladata, hogy az ilyen múltbéli örökséget ne hagyja veszni, az önkormányzat próbálja támogatni a maga szerény eszközeivel a malomtulajdonosokat, rendezvényeket szervez köréjük, utat építenek a malmokhoz – fogalmazott az elöljáró, hozzátéve, hogy két évvel ezelőtt létre hozott Molnár Céh Egyesület is ezen örökség megőrzését tűzte ki céljául. Az egyesület jóvoltából jött létre a kiállítás, amelyet először mutattak be Csernátonban, innen viszik majd Magyarország további településeire.

– Egy akkora kincsesbánya, ami itt van Teszéren és Csernátonban, egy olyan örökség, ami nem eladó, és nem elkótyavetyélhető. A közösség számára kell értékként megjeleníteni, összefogni magmaradásukért, mert annak idején a felmenőink is ugyanezt tették, mert a malom autonómiát jelentett egy település számára – fogalmazott a Csernátonba hazatérő dr. Ozsváth Gábor néprajzkutató, aki nemcsak a Haszmann családhoz, a múzeumhoz való kötődéseit idézte fel, de azt is elmesélte, hogyan vált a malmok szakértőjévé. Mint kiderült a még működő, felsőcsernátoni Bíró Árpád-féle malom tulajdonosaival is rokonságban van, így örömmel ölelte keblére a malmot fiaival közösen működtető Bíró Sándort, aki szintén jelen volt a kiállításmegnyitón.

Az esemény végén pedig Nagy Péter malomkutató, a pápateszéri patakmalmok ismerője tartott tárlatvezetést, és válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A kiállítás egy hétig tekinthető meg a múzeumban.