Mesék. Menjünk ki mind az esztenára és éljünk meg ott.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A szerző beszélgetőtársa Kocsis Károly, lapunk főszerkesztője volt, aki bevezetőjében elmondta, Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzszakot végzett Budapesten, majd hazatért Székelyföldre, és ötszáz települést járt be, hogy aztán négy kötetben mutassa be azokat az olvasóknak Székelyföld falvai a huszadik század végén című munkájában. Ekkor jutott el Csinódra, az Úz-folyó mentén fekvő csángó településre is, ahová 2011-ben költözött családjával, és ahol a jelentős életmódváltás ellenére megtalálták számításukat.
Sepsiszéki Nagy Balázs elsőként a könyv születésének történetét ismetette. Elmondta, a kötet előzménye egy füzet volt, amelyet az őt 2014-ben ért villámcsapásból való felépülését követően írt meg feleségével közösen. Az eredeti kiadványt a szerző további három írással bővítette ki, amelyek az Úz völgye néprajzát, a csinódi Gyümölcsöltó Boldogasszony-kápolna történetét, illetve az általa kezdeményezett Székelyföldi Vándorbölcsőprogramot mutatják be.
A néprajzkutató a baleset kapcsán elmondta, a villámcsapás után elvesztette az eszméletét, majd amikor másnap reggel felébredt a kórházban, nem ismerte meg feleségét és gyerekeit sem, sőt a saját nevére sem emlékezett. „Felépülésem az értem elmondott rengeteg imának az eredménye. Megtapasztaltuk azt, hogy milyen, amikor több száz ember imádkozik egy bajbajutott emberért, hogy kapjon kegyelmet és épüljön fel” – vallotta.
A szerző a továbbiakban vetített képes előadást tartott családja csinódi életéről, bemutatva az 1050 méter magasan található családi házat, a kemencét, amelyben a kenyeret sütik, a húst és tejet biztosító jószágokat és a földbe süllyesztett melegházat is, ahol a zöldségeket termesztik „Az volt az elképzelésünk a havasi élettel kapcsolatban, hogy akkor érdemes fent élni a hegyen, ha legalább táplálkozás tekintetében önellátókká tudunk válni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mára a gabona kivételével szinte mindent meg tudnak termelni maguknak.
Kiemelte, párjával fontosnak tartották, hogy gyerekeiket életre, munkára neveljék, ezért korukhoz mérten ők is kiveszik a részüket a házimunkából és a ház körüli teendőkből, például fát hordanak, segítenek az állatok ellátásában, vagy akár kenyeret dagasztanak. „A magyar társadalomnak teljes értékű gyereket adunk át, mert mindegyiknek valamilyen szakmai tudás is van a kezében” – hangsúlyozta.
Sepsiszéki-Nagy Balázs elmondta, a „szent őrültség”, amelyet ők fent a hegyen végeznek, férj és feleség együttműködése és közös igavonása nélkül nem működne. Elárulta, sok városon élő házaspár megkereste őket Székelyföldről és Magyarországról is, hogy érdeklődjön a havasi életmódról, de kevesen követték a példájukat, mivel nem tudtak közös elhatározásra jutni.
A szerzővel történt baleset következményeként jött létre a csinódi, csutakokból összerakott kápolna, amelyet saját bevallása szerint az égiek kértek tőle a gyógyulása idején. Mint mesélte, egy éjszaka ő és felesége is azt álmodták, hogy hálából a felépüléséért építeniük kell a kertjükben egy kápolnát. Hamarosan hozzáláttak a tervezéshez, és az álomból valóság lett, elkészült az épület, amelyet több mint ötszáz személy jelenlétében szenteltek fel.
A kápolna szomszédságában egy harangláb is épült, amely a gyarapodó magyarságért szól. A néprajzkutató elmondta, több házaspár is részesült gyermekáldásban, miután meghúzta a harangot és imádkozott a kápolnában. „Ehhez kapcsolódik a gyarapodó magyarság mozgalom és a Székelyföldi Vándorbölcsőprogram – osztotta meg a hallgatósággal Sepsiszéki-Nagy Balázs. 2020-ban, a koronavírus okozta lezárások alatt egy keresztutat is kiépítettek a kápolnához vezető úton, amelyet számos zarándokcsoport végigjárt már a családtagok vezetésével.
A képes bemutatót követően a szerző egy adventi írását olvasta fel a csinódi karácsonyvárásról, majd hosszú távú tervei kapcsán elmondta, a kápolna mellett szeretne egy botanikus kertet létrehozni, ahol különböző fafajták és gyógynövények lesznek megtekinthetők. Az esemény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Mesék. Menjünk ki mind az esztenára és éljünk meg ott.
Szarván fogtad a bikát, mert javarésze Kovászna megyének odavaló. Az esztenára. A főtitkár elvtárssal együtt.
Csodálatra méltó az amit csinál ő es a családja, kevesen mernék utanacsinalni. Két dolog zavar csak:
Minek az előnév? Egy kissé nagyképűen hangzik olyan többvagyokén mint az átlag íze van.
A másik, jelentős politikai támogatás és hátszél van mögötte, nem csak a kecskesajtbol éldegélnek ők ott a világ végén .
Egy kicsit parasztvakítás az egész jó nagy sajtó támogatással.
Az előnév az marketing.
Isten segitse.