Turistaként, a magyar reneszánsz nyomában

Nem csak a híres Szent Antal bazilika vagy Gattamelata zsoldosvezér Donatello készítette látványos szobra vonzza a nemzetközi figyelmet Padovára, a magyarokat sem csupán Báthory István fejedelem szobra a kör alakú főtéren!

Szúette deszkákból rótt katedrán magyarázta Galileo Galilei a híres, 1222-ben alapított egyetemen diákjainak a matematikát, s talán azt is, hogy a Föld kering a Nap körül és nem fordítva, mint hirdette az addigi megcsontosodott világnézet, s tehette mindezt szabadon Páduában, nem úgy mint később, amikor, az Inkvizíció látókörébe kerülve, az új tanítás visszavonására kényszerítették megégetés vagy bebörtönzés terhe mellett.

A páduai egyetem számunkra azért is érdekes, mert a roskatag faalkotmány háta mögött a középkor legnagyobb hírű egyetemének neves diákjai közt a falra festve mindjárt az ajtó mellett Janus Pannonius, született Csezmiczei János ember nagyságú képe néz ránk (1454-tól tanult itt.) Meglehetősen komoran néz, mert nem az életvidám ifjút, hanem a meglett főpapot festette meg bizonyára alkotója, s az is meglehet, a Mátyás király elleni összeesküvés kockázatos terveit forgatja épp fejében, arckifejezésének konokságából ítélve. Mellette másik világhírű hungarusként egy természettudós képe a fali freskón, lengyel és olasz stb. nagyságok sorában többek közt azt olvassuk egyik alatt: Constantine Cantacuzino, akiről mint havasalföldi „stolnic”-ról tanulhattunk az iskolában.

No, de ha Janus Pannonius karikatúrába illő ábrázolásával elégedetlenek lettünk volna, mindjárt jobb belátásra tértünk, mikor a Scrovegni-kápolna megtekintése után a szomszédos székesegyházban példásan restaurált falfestményen a fiatal Janus is feltűnik a kortársak tanúsága szerint, mint Andrea Mantegna egyik modellje a Szent Kristóf legendája című képen, s ez a jóképű, csinos fiatalemberi képmás már klappol a Janus pajzán verseiben megörökített életvidámsággal.

Az olcsó fapados repülőjáratok, a megfizethető szállásköltségek jóvoltából kultúrzarándoklatra indulhat a közember is napjainkban, s noha mindenütt merőben más célból világgá ment hazánkfiaiba botlik, szép számban áldoznak a műveltségre is a turisták, magunk még erdélyi magyarral is összeakadtunk a sok német, orosz, szlovák, portugál stb. között.

A humanista Európa Janus Pannoniust (1434-1472) a XV. század egyik legnagyobb költőjének tartotta. A Milánóban élő szobrász, Éva Oláh Arrè korhű öltözetben és hajviselettel ábrázolja a fiatal lírikust, aki a páduai egyetemen 1454 és 1458 között kánon- és római jogot hallgatott, majd Mátyás király trónralépésének évében hazatért, hogy bekapcsolódjon az ifjú uralkodó alakulóban lévő reneszánsz udvarának szellemi, kulturális életébe, és rövidesen elfoglalja a pécsi püspöki széket. A félalakos bronz szobrot 2017. október 10-én leplezték le a Maldura-palotában székelő Páduai Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének kertjében. Az emlékművet a Magyar PEN Club ajándékozta az egyetemnek.