Új szobrot is kapott Elek apó

Háromszéken a 2019-es évet Benedek Elek-emlékévnek nyilvánították, ugyanis idén van a kiváló képességű erdővidéki író és mesemondó, lapszerkesztő születésének 160., halálának 90. évfordulója. Szeptember 28–30. között több helyszínen, Kisbaconban, Baróton, Sepsiszentgyörgyön és Torján is ünnepségeket tartottak Benedek Elek emlékére. Az eseménysor központi rendezvényének természetesen a kisbaconi Benedek Elek Emlékház adott otthont.

A kis Benedek Torján nyaralt

A Benedek Elek-ünnepségsorozat okkal kezdődött Torján, ahol szombaton a karatnai református egyházközség parókiájának épületén emléktáblát avattak. Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi vezetője ugyanis kiderítette: mindannyiunk Elek apója gyerekkorában a faluban töltötte a vakációt, Benedek Ignác nagybátyjánál, és hogy ezek az időszakok meghatározóak voltak számára, ahogy az Édes anyaföldem című önéletírásából is kiderül.

Elöljáróban Szebeni Zsuzsa elmondta, a Benedek Elek-emlékév nagyon szerteágazó, helyszínei Egertől Kolozsváron és Torján át egészen Kisbaconig fellelhetők. „Magának az évfordulónak az emlékezete Karatnán kezdődik. Nagyon örvendek, hogy nemcsak a központi helyszínek kaphattak egy-egy emlékhelyet, hanem azok is, amelyek meghatározóak voltak Benedek Elek életében. Hiszen az itt töltött nyarak számára folyamatosan inspirálóak voltak” – emelte ki a Balassi Intézet háromszéki vezetője.

Daragus Attila, Torja polgármestere is örömét fejezte ki, hogy a Benedek Elek-ünnepség Torján kezdődik, mint mondotta, maga is meglepődve értesült arról, hogy Elek apónak torjai kötődése is volt.

Az utána felszólaló megyetanácselnök szerint a nagy mesélő számára ikonikus helyszín volt az Aporok szülőfaluja. Tamás Sándor kifejtette: A szülőföld mérhetetlen szeretete mellett már fiatalkorában is a tudásvágy hajtotta Benedek Eleket, akinek egész élete kiválóan példázza: a tehetség felszínre tör, nemcsak vidékről indult, de oda is tért vissza, és tudott itthon is nagyot alkotni. „Szerencsések vagyunk, hiszen ilyen kiváló tanítómestereink vannak, mint Benedek Elek, csak hagynunk kell, hogy vezesse lépteinket, hiszen tanítása, útmutatása ma is érvényes. A nagy mesemondó, Elek apó hitt abban, hogy a következő nemzedékben el kell ültetni a szülőföld szeretetét, a népmesék évezredes tudását, az erkölcsi tartást, a munka becsületét, mert akkor tud megmaradni, fennmaradni Székelyföld, Erdély. Ebben kell nekünk hinni, és ezt kell nekünk is továbbadni, személyes példamutatással. Olyan ősi tudás ez, amely Székelyföld erejét adja. Becsüljük meg mindannyian, és tegyünk érte” – summázott a háromszéki önkormányzat elnöke.

Az emléktáblát – Éltes Barna szobrászművész alkotását – a készítője és Beke Boróka szórványlelkész leplezte le, az eseményen Elek apó Rókáné komasága című meséje is elhangzott Bedő Bíborkának köszönhetően.

Barót városi rangjához méltó alkotás

Vasárnaptól Erdővidék központjában, Baróton is egész alakos szobor emlékeztet a gyermekek kedvencére, a térség legismertebb személyiségére, a 160 éve Kisbaconban született Elek apóra.

Demeter László, a szobor állítását szorgalmazó Pro Bonum Publicum Egyesület elnöke Barót városi rangjához méltó eseménynek nevezte Benedek Elek szobrának leleplezését, és nem túlzott: számos helybéli vett részt a szoboravatón, köztük a Benedek Elek alapította folyóirat nevét viselő helyi óvoda, a Cimbora gyermekei is, akik Máté Anikó és Dombora Enikő óvónők irányítása alatt táncoltak, és szavalataikkal is ünnepélyesebbé, emlékezetesebbé tették az eseményt.

Ünnepi beszédet mondott Lázár-Kiss Barna András, Barót polgármestere, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, valamint a már említett Demeter László, mindnyájan hangsúlyozva Benedek Elek emberi nagyságát, kitartását a szülőföldhöz, a nemzethez való ragaszkodásban. „Szeretetben, tisztességben és becsületben leélt életével, munkásságával nemzedékek egészének mutatott példát” – hangsúlyozták. Közreműködött az Acél Zsuzsanna vezette Gyöngyharmat gyermekkórus, népdalokat énekelt Sebestyén Fruzsina és Cristian Eszter. A szobrot az alkotójának özvegye, Gergelyné Tőkés Erzsébet és Demeter László leplezték le, áldást mondott Tordai Árpád baróti református lelkész. Az avatáson többen is méltatták Szebeni Zsuzsannának, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja igazgatójának közreműködését abban, hogy a több évig raktáron fekvő alkotás végre felszínre, nevezetesen Barót központjába kerülhetett, azt Demeter László végül a lakosság szíves pártfogásába, gondozásába ajánlotta. A szoboravató végén sor került a himnuszok eléneklésére, úgy tűnt azonban, hogy a szervezők a székely himnuszról megfeledkeztek, az végül a közönség kezdeményezésére csendült fel a magyar himnusz után.

Ceauşescu is rábólintott az emlékházra

Vasárnap az ünnepélyes megnyitóra 11 órától került sor a kisbaconi emlékház teraszán, ahol Benedek Botond Farkas színművész előadta Benedek Marcell Emlékezés című versét, köszöntőt Bíró Enikő, Benedek Elek dédunokája, az emlékház vezetője mondott. Visszaemlékezett 1969. május 25-ére, amikor a ház két szobáját avatták emlékszobákká, és kisiskolásként ő tarthatta azt az ollót, amellyel Király Károly egykori KISZ-titkár átvágta az avatási szalagot, akinek közbenjárásával sikerült felavatni az emlékházat.

„Az emlékezetemben még mindig élénken él, amikor ’68 telén Kisbaconon keresztül vadászni mentünk Ceauşescuval és kíséretével. A főtitkárnak elmeséltem, hogy ebben a kis faluban élt egy »magyar Creangă«, akit úgy hívnak, hogy Benedek Elek. Többek között megemlítettem neki, hogy van egy Többsincs királyfi című gyerekmeséje, és azzal fejeztem be, hogy létre kéne hozni a szülőházában egy emlékházat. Ceauşescu rábólintott, hogy »Bine, bine«. Néhány nap múlva elküldtem neki az írásos dokumentumot, amire hamarosan meg is érkezett a Központi Bizottság jóváhagyása az emlékház létrehozására. Ha ez a jóváhagyás nem lett volna meg írásban, rég felszámolták volna, de így senki sem mert hozzányúlni az emlékházhoz” – tolmácsolta Király Károly levélben küldött szavait Bíró Béla.

Imre István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója Erdő Ernő ajándékát adta át az emlékháznak, mégpedig egy Horvát István képzőművész által festett Benedek Elek-portrét, amely Király Károly mandátumának lejárta után eltűnt, s miután a nagybaconi kultúrház színpada alól előkerült, Erdő Ernő magához vette megőrzésre, és most, a kerek 50. évfordulón látta jónak visszaszolgáltatni.

A Cimborák Bábszínház Benedek Elek meséi alapján készült Buták versenye című játékára nagyon sok gyermek volt kíváncsi, de ugyanúgy felnőttek is jól szórakoztak a nagy gondossággal és odaadással előadott színdarabon.

Az előadás után emlékalmafa-ültetésre került sor az emlékház udvarán, amely a SIC Feszt – Családi nap szervezője, Grüman Éva közreműködésével valósult meg, s aki az augusztus elején megrendezett napok alkalmával tett ígéretét is teljesítette, azáltal, hogy az Elek apó köré épített programokon több mint 600 gyermek kívánságát hozta el egy zsákocskában, s adta át az emlékháznak. Az emlékfát a jelenlévő kisgyermekek ültették el.

Meglepetés: felépítené a szülői házat

Az emlékfaültetés előtt egy férfi szólította meg a Benedek család leszármazottait, aki azt a kérdést tette fel, hogy szeretik-e a meglepetéseket, mert neki lenne egy javaslata. Tudniillik a jelenlegi emlékház nem Benedek Elek szülőháza, hanem azt az író maga tervezte és álmodta meg, a szülői házat lebontották, ezért az illető – akiről később derült ki, hogy Kurkó János György vállalkozó – azt javasolta, hogy ő felépítené a szülői házat, de nem Erdővidéken, hanem Csíksomlyón, egy jelenleg épülő falumúzeumban. Kurkó elmondása szerint a néprajzi park, skanzen megnevezések mind illenek majd arra a kis „falura”, amelyben a hagyományos székely életforma elevenedik meg, és mivel erdővidéki porta még nem szerepelt a terveiben, ezért jött az ötlet Elek apó szülői házának megépítéséről, amelynek engedélyét kérte leszármazottaitól.

A továbbiakban koszorúzásra került sor a kopjafánál, a szobornál és a temetőben, majd a régi papilakon Fóris Pál 6 perces összefoglaló filmjét nézhették meg az egybegyűltek az 50 évvel ezelőtti emlékházavatóról, majd Benedek Flórával, Benedek Elek lányával készült archív rádió interjút is meghallgathattak a résztvevők. Ezt követően egy rövid kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen részt vett Péter Albert nyugalmazott magyartanár, dr. Albert István és Szabó Zsolt Benedek Elek-kutató, akik mindhárman jelen voltak az 50 évvel ezelőtti ünnepségen, valamint Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete és Tamás Sándor megyetanácselnök, akiket Bíró Boróka, Elek apó ükunokája kérdezett.

Délután 15 órától két könyvbemutatót tartottak az emlékház udvarán kialakított ízléses sarokban, Bardócz Orsolya, Benedek Elek ükunokája által szerkesztett Kisbaconi versek című kiadását, valamint Bardócz Orsolya és Nagy Nándor által összeállított Benedek Elek emlékalbumot ismertették, amelyet Szabó Zsolt irodalomtörténész méltatott: „Az emlékalbum tulajdonképpen a 10 évvel ezelőtt kiadott javított, kibővített, módosított változata, ahogyan a verseskötet is egy újraválogatott kiadás, amely nemcsak idehaza, hanem az Óperenciás tengeren túl is nagy népszerűségnek örvendett, tekintettel arra, hogy Orsolya nem csak nagyszerű ismerője az ükapa munkásságának, hanem népszerűsítője is.” A bemutatót követően kisbaconi és nagybaconi kisiskolások megzenésített Benedek Elek-verseket adtak elő, amelyet bizony sokan meg is könnyeztek, és óriási tapssal jutalmaztak.

Cseppek vagyunk csak a Mindenségből címmel 17 órától ünnepi nagykoncertre került sor a református templomban, budapesti vendégelőadók jóvoltából, majd a nap záróakkordjaként 18 órától bemutatták a Rókáné mézes-mázas kalácsa című, kiskukták részére készült szakácsfüzetet, mely Benedek Elek meséiből inspirálódik.