A jelenlegi állás szerint az államelnök-jelöltek programjai – nyilván a Kelemen Hunor kivételével – nyomokban sem tartalmaznak semmi jót a magyarságnak. Tényleg nem fontos senkinek a magyarság problémáit megoldani, egyáltalán létezőnek tekinteni minket, csak akkor, ha ellenséget, bűnbakot kell találni? Hegedüs Csilla RMDSZ-szóvivőt faggattuk.
– Milyen következtetéseket lehet levonni az eddigi államelnök-választásokból, miért fontos egy magyar érdeket képviselő jelölt?
– Azok a román államfőjelöltek, akiket eddig megszavaztunk, mind elárultak. Băsescut kétszer mentették meg a magyarok, evett a kürtőskalácsunkból, ivott a pálinkánkból, március 15-én mégis Budapestre küldött ünnepelni, és meggátolta, hogy ez a nap nemzeti ünnep legyen. Iohannis, akit a magyarok 85 %-a szavazott meg, egyszer sem ért rá a magyarokhoz szólni e napon, Dan Barna szerint pedig túl kell lépni az etnikai kérdésen. De nem, nem kell túllépni, meg kell oldani a MOGYE, az Úzvölgyi temető, a községháza-feliratok, a nyelvi jogok és szimbólumhasználat ügyét. Ezek viszont csak nekünk fontosak.
– Hogyan kommentálja olvasóink leggyakoribb kritikáját, mely szerint Önök bárkivel lepaktálnak a hatalomért?
– 6,5%–unk van a parlamentben, ahhoz, hogy bármit el tudjunk érni, nyilvánvalóan szövetségesekre van szükségünk. Nézzük csak meg Bethlen Gábor kikkel szövetkezett, hogy elérje azt, amit akart. Nem változott semmi az elmúlt 400 esztendőben, most is szövetségesekre van szükségünk. Nem szerelemből tárgyalunk a román pártokkal, de így érhetjük el a céljainkat. Legutóbb a marosvásárhelyi iskola ügyét például így sikerült megoldani. Úgy gondoljuk, a szavazók nem azért szavaznak meg minket minden választáskor, hogy a sarokban duzzogjunk és időnként nagyot mondjunk, hanem azért, hogy a számunkra fontos célokat megvalósítsuk. Ezt mi pragmatizmusnak nevezzük.
– Mennyire fontos Önöknek Beke István és Szőcs Zoltán ügyét képviselni, kihozni őket a börtönből?
– Bekéék ügyében nem a megfelelő döntés született, tudjuk, de kegyelmet gyakorolni az államelnök hatásköre. Részünkről Kulcsár–Terza József képviselő foglalkozik az üggyel, remélem előbb vagy utóbb sikerül ezt is megfordítani, de szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy az igazságtalanul vádolt Antal Árpád és Markó Attila esetében is évekre volt szükség, hogy be tudják bizonyítani igazukat.
– Tudjuk, hogy Iohannis elnök telefonon megköszönte Kelemen Hunornak, hogy azt nyilatkozta, a magyarság nem támogatja őt, talán mert attól félt, román nemzetiségű szavazók pártolnak el tőle emiatt. A jelenlegi elnöktől tényleg semmit nem várhatunk el?
– Nem. Egy olyan embertől, aki megváltoztatta a nevében a J-t I-re, hogy bizonyítsa, milyen jó román, aki a közigazgatási kódex megszavazásakor vissza akart venni már megszerzett jogainkból, attól sem négyszemközt, sem másképp nem várhatunk semmi jót.
– Kit támogatnak a második fordulóban?
– Arra még nincs stratégia, ki fogjuk találni. Nagyon remélem, hogy a második fordulóban is a magyar jelöltre szavazhatunk.
– Van erre matematikai esély?
– Hogyne lenne. Az előbb hívott fel Doljból egy úriember, aki azt értékelte, hogy a mi jelöltünk világosan kimondta, mik a tanügy problémái – pedagógus lehetett az illető – és elmondta, ő és kollégái Kelemen Hunorra fognak szavazni. Iohannis is elmondta, mit kellene csinálni, mégsem tett semmit az elmúlt öt évben. Matematikai esély tehát van, ha kellőképpen erőteljes jelenléttel támogatja jelöltünket a magyar választói közösség.
Emlekeztek meg arra a kommentemre, amikor Johannisrol megirtam, hogy hogyan biztositotta be a kovetkezo mandatumat Amerikaban. Ugy, hogy odaigerte Romania koolaj es gazkeszleteit, ami a Fekete -tengeren talalhato. A hirt akkortajt az orosz Sputnik Romania kozolte es akkor azt irta, hogy Johannis az amerikai Exon Mobile-nek ajandekozta Romania koolaj es gazkeszleteit. De amit nem kozolt az orosz Sputnik, az nem egyeb mint amit egy amerikai, a demokrata ellenzek altal keszitett dokumentumfilmben lattam. A film cime Active Measures, es nagyjabol arrol szol, hogy Donalt Trump hogyan jutott hatalomra, az orosz titkosszolgalatok altal. De en most nem errol szeretnek beszelni, hanem arrol, ami a film vege fele megutotte a fulem botjat. Ugyanis itt arrol volt szo, hogy az orosz Rosneft ,1993 -ban alakult allami olajtarsasag, hogyan tett kezet az ugyancsak orosz Alfa Bank-on (ne tevesszetek ossze a gorog Alpha bankkal) keresztul ,melyet Mihail Fridman 1990-ben alapitott, az amerikai Exon Mobile-re. (John D.Rockefeller Standard Oil cegenek leszarmazottja). Ha ez igaz amit ez a film bemutat, akkor hires „papa lapte” elnokunk egyenesen az oroszoknak ajandekozta el Romania gaz es koolajrezervaciojat, csak nem orosz, hanem amerikai zaszlo alatt.