Az RMDSZ az önkormányzatokra bízná a járványellenes intézkedéseket

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az önkormányzatokra bízná, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő intézkedésekkel fékezzék meg az új koronavírus-járvány terjedését – derült ki az RMDSZ járványkezelési és gazdaságélénkítő programjából, melyet szerdai online sajtótájékoztatójukon ismertetettek a szövetség politikusai.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megállapította: a kormány a legtöbb esetben megkésve hoz „ostoba döntéseket” a járvány leküzdésére. A járványellenes küzdelem nem látható át, ezért az intézkedések iránti bizalom is csökken. A politikus szerint egészségvédelmi, oktatási, valamint munkahelyvédelmi és gazdaságélénkítési intézkedések sorozatára van szükség. E javasolt intézkedéseket gyűjtötte a szerdán ismertetett programba a parlamenti választásokra készülő RMDSZ.

Az ismertetett program szerint ahol erre lehetőség van, ki kellene nyitni az óvodákat és az általános iskolákat, és a szülőkre kellene bízni a döntést, hogy a gyermekük az iskolában vesz részt az órákon, vagy az interneten keresztül otthonról követi ezeket.

Cseke Attila szenátor, volt egészségügyi miniszter elmondta: a tavasz és a nyár folyamán Románia nagyjából azokat az intézkedéseket hozta meg, amelyeket az EU tagállamai, az online oktatásra való áttéréssel, azonban szakított a korábbi gyakorlattal. Kérdésre válaszolva Kelemen Hunor korainak tartotta annak a mérlegelését, hogy zárják be és ismételjék meg az idei tanévet.

Az egészségvédő intézkedéseket László Attila orvos-politikus, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke ismertette. Úgy vélte: javítani kell a felderítés hatékonyságát, és növelni kell a tesztelések számát. Szerinte a gazdasági és oktatási tevékenységek felfüggesztéséről a helyi önkormányzatoknak és a megyei közegészségügyi hatóságoknak, egy-egy település karanténba helyezéséről pedig a megyei önkormányzatoknak és a megyei közegészségügyi hatóságoknak kellene dönteniük.

László Attila szerint a tesztelést ki kell terjeszteni azokra is, akik nem mutatják a fertőzés jeleit, de kapcsolatba kerültek fertőzött személyekkel, és ingyenes heti tesztelést kell bevezetni a háziorvosok, kórházi és bölcsődei dolgozók, illetve az iskolák és óvodák megnyitása után a pedagógusok számára is. A politikus arra is kitért, hogy biztosítani kell a kórházi ellátást a nem koronavírusos betegeknek is, fejleszteni kell a telemedicína lehetőségeit, és csökkenteni kell a bürokráciát.

A munkahelyvédelmi és gazdaságélénkítő javaslatokat ismertető Miklós Zoltán képviselőjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány munkahelyvédő intézkedései december végén lejárnak, és az emberek még nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szerinte ezeket meg kell hosszabbítani. A program szerint kiemelt támogatást kellene biztosítani a gyógyszeripari és az élelmiszeripari vállalatoknak, és eszközbeszerzési támogatást kellene adni a távmunkában dolgozóknak, valamint a távoktatásban tanuló diákoknak. Újságírói kérdésre elmondta: az intézkedések fedezetét az adóalap kiszélesítésével és a hatékonyabb adóbehajtással lehetne biztosítani.

Az RMDSZ határozottan tiltakozik a kórházak központosítása ellen

Az egészségügy decentralizációja nagyobb befektetéseket eredményez – véli Cseke Attila RMDSZ-es szenátor.

A törvényhozó elmondta, 2010-ben a romániai kórházak 85 százalékát decentralizálták, így míg az intézkedést megelőző évben alig 100 millió lej jutott a kórházak felújítására, addig 2010-ben országos szinten közel 300 millió lejből újulhatott meg az egészségügyi intézmények infrastruktúrája.

„Akkor tudunk megküzdeni a járvánnyal, akkor tudjuk elkerülni a Piatra Neamţ-i esethez hasonló tragédiákat, ha modern kórházat építünk” – idézi az RMDSZ közleménye Cseke Attilát, aki nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt a témáról.

A volt egészségügyi miniszter hozzátette: a decentralizációt követően az önkormányzatok jelentősen növelték a befektetésekre szánt összegeket. Nagyváradon az elmúlt évtizedben 30.595.412 lejt költöttek erre a célra helyi költségvetésből, további 30.858.657 lejt uniós alapokból és 87.809.702 lejt állami költségvetésből.

„Az RMDSZ prioritásként kezeli és kezelte az elmúlt tíz évben a kórházak felújítását, minden évben sikerült, a szövetség javaslatára, erőforrásokat különíteni el erre a célra az állami költségvetésből. Ez a politikum feladata. A szakmai kérdéseket az orvosokra kell bízni” – hangsúlyozta az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusa.

A Bihar megyei törvényhozó ugyanakkor rámutatott: azok a kórházak fejlődtek látványosan az elmúlt években, ahol stabilitást nyújtott a vezetőség.

„A nagyváradi kórházat több mint kilenc éve, a margittai kórházat több mint tíz éve, a nagyszalontai kórházat 16 éve ugyanaz a menedzser vezeti, a folyamatos fejlődést biztosítják. Székelyföldön hasonló a helyzet, a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban és a székelyudvarhelyi municípiumi kórházban a decentralizáció óta ugyanaz a vezető, a csíkszeredaiban pedig két menedzser volt az elmúlt egy évtizedben” – mutatott rá.

Hozzátette, ezzel szemben a Piatra Neamţ-i kórház élére az egészségügyi miniszter nevezte ki menedzsernek a temetkezési vállalat vezetőjét, és az elmúlt egy évben nyolc menedzser vezette az intézményt. A sürgősségi állapot ideje alatt három vezető váltotta egymást – hangsúlyozta Cseke Attila.

„A decentralizáció a román egészségügy legnagyobb reformja volt az elmúlt tíz évben, amely jelentős eredményekkel jár ott, ahol megtalálták a megfelelő vezetőt és hagyták dolgozni. Nem értünk egyet azzal, hogy a központosítás által lerombolják azt, amit az elmúlt évtizedben helyi szinten sikerült elérni” – mondta el.

Az RMDSZ-es szenátor szerint nem szerencsés egy ember kezébe helyezni az ország több mint 1700 kórházvezetői tisztségének betöltésével kapcsolatos döntést. A stabilitás, a fejlődés érdekében a bukaresti szaktárca helyett a helyi önkormányzatok kell hogy rendelkezzenek erről – mondta -, hiszen az elmúlt évtizedben Romániának 12 kormánya és 13 egészségügyi minisztere volt.

(MTI/Agerpres)