Bírálták a kabinet döntéseit a parlament alsóházában tartott „kormányfő óráján”

„A kormányfő órája” zajlott hétfő délután a parlamentben, ahol Ludovic Orban kormányfőnek a koronavírus-járvány során hozott intézkedésekről kellett beszámolnia.

A vitán Victor Ponta, a Pro Románia vezetője azt mondta: a kormány nem intézkedett bizonyos gazdasági ágazatok megmentése érdekében, így ma már csak „megemlékezést” lehet azokról tartani.

Ponta szerint román cégek tucatjai „tartanak a csőd felé”, de az IMM Invest program is ugyanebben a helyzetben van. Külön felhívta a figyelmet a mezőgazdaság nehéz helyzetére, amelyet a koronavírus-járványon kívül még a szárazság is sújt.

Ponta szerint haldoklik az energetikai és szállítási szektor is, de a legnagyobb nehézségekkel a vendéglátói ágazatnak kell szembenéznie. A Pro Románia vezetője azzal vádolta az Orban-kormányt, hogy magára hagyta ezt a szektort, amely így halálra van ítélve, akárcsak a sport- és kulturális ágazat is.

Marcel Ciolacu képviselőházi elnök, a Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke szintén bírálta a kormányfőt, kijelentve, hogy Orban veszélybe sodorta az állampolgárokat azzal, hogy nem küldte el időben a parlamentnek a veszélyhelyzetre vonatkozó törvénytervezetet.

Ciolacu kifejtette, véleménye szerint nem lehet a „végtelenségig” bírságolni és korlátozásokat alkalmazni, hanem bizalmon alapuló együttműködésre van szükség. A kormány azonban elvesztette a lakosság bizalmát, mert alkotmányszegő határozatokat hozott, és tönkretett egy jól működő, 4%-os növekedést mutató gazdaságot, az embereknek pedig csökkent az életszínvonala – jelentette ki a szociáldemokrata párti politikus.

A PSD ügyvivő elnöke lemondásra szólította fel Ludovic Orbant „mindazért a rosszért, amit ennek az országnak tett”. Hozzátette, ha a miniszterelnök nem mond le, bizalmatlansági indítvánnyal fogják lemondásra kényszeríteni.

Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke arról beszélt felszólalásában, hogy a kormány dönthetett volna a különnyugdíjak felszámolásáról, de ez nem történt meg „a PSD-PNL binom kézenfekvő együttműködése” miatt, amely „válságos pillanatokban működésbe lép”. Az országos településfejlesztési programot (PNDL) „lokális feudalizmusnak” nevezte, amelyet „egy jelenlegi börtöntöltelék” talált ki, és amely révén egyesek korrupt módon jutottak közpénzekhez.

Barna számon kérte a miniszterelnöktől a kis- és közepes vállalatok megsegítésére létrejött IMM Invest programot, amely szerinte már elindításakor elakadt.

Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselőházi frakcióvezetője kielégítőnek nevezte a koronavírus-járvány romániai kezelését, mivel a román egészségügyi rendszer egy pillanatra sem érte el a telítettségi szintet, és nem történt meg az a ‘rémálom’, amely több, Romániánál sokkal fejlettebb nyugat-európai országban bekövetkezett. Az elmúlt hétvége azonban kaotikus volt amiatt, hogy a veszélyhelyzetet szabályozó törvénytervezet nem került idejében a parlament elé: ennek súlyos következményei lehetnek – tette hozzá a PMP képviselője.

Paşcan aggodalmát fejezte ki a román gazdaság helyzete miatt, és szemrehányást tett a kormánynak amiatt, hogy nem fogadta el a PMP által ajánlott megállapodást, amelynek értelmében évente emelték volna az egészségügyre szánt költségvetési összeget. Ugyanakkor az átláthatóságot is számon kérte a kormánytól a közpénzek elosztását illetően.

Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt mondta, a kormánynak meg kell értenie, hogy a jelenlegi járványhelyzetben csak akkor tud felelős intézkedéseket hozni, hogyha együttműködik az állam minden intézménye. „Elfogadhatatlan, hogy a kormány önjáró módon, a parlamentet megkerülve olyan intézkedéseket hoz, amelyek jogalapjai megkérdőjelezhetők. Továbbá mind a járványügyi intézkedések, mind pedig a gazdasági válság kezelésére foganatosított cselekvések követhetetlenek, nincs bennük következetesség és nem nyújtanak megoldásokat” – fogalmazott az RMDSZ képviselője.

A frakcióvezető beszédében kitért arra is, hogy a kormány mulasztása miatt az elmúlt három napban igencsak megnőtt a járványveszély: a veszélyhelyzetet szabályozó törvényt nem dolgozták ki időben, így annak ellenére, hogy a parlament múlt héten megfeszített tempóban elfogadta ezt a jogszabályt, az csak hétfőn lépett érvénybe, és így a kormány által pénteken elrendelt veszélyhelyzetet érintő intézkedések „üresek” voltak.

Orban: a gazdasági ágazatot érintő korlátozások csak részlegesek voltak

A gazdaságot érintő korlátozó intézkedéseket az emberek életét és egészségét fenyegető kockázatok indokolták – hangoztatta Ludovic Orban miniszterelnök a kormányfő órája keretében a képviselőházban tartott felszólalásában.

A kormányfő azt mondta, más országokkal ellentétben a gazdasági ágazatok nagy részében csak részlegesen korlátozták a munkát.

„A romániai vállalatok, a tevékenységi ágazatok nagy része nem állt le. Ezt mutatják az első negyedévi adatok is, miszerint Románia jegyezte a legjelentősebb gazdasági növekedést. (…) Egyetlen munkatelepet sem zártunk be, és ezt tükrözi a közberuházásoknak a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása is” – fogalmazott.

Hozzátette, a kormány egyik sürgősségi rendelete lehetővé teszi „cégek tízezrei” számára, hogy kilenc hónapig halasszák a hiteltörlesztést.

A miniszterelnök ugyanakkor rámutatott, a kis- és közepes vállalkozásokat segíteni hivatott IMM Invest program keretében ez idáig csaknem ötezer hitelt hagytak jóvá, és ez a szám folyamatosan nő.

A kabinet terveit illetően Ludovic Orban kiemelte, csaknem 2 milliárd eurót szánnak a kis- és közepes vállalkozások beruházásait támogató programokra és 300 millió eurót a koronavírus-járvány által leginkább érintett vállalatok újraindítására.

„Egészséges alapokon álló újjáépítési tervet készítünk elő, amely elsősorban a beruházásokra alapoz, az egészséges gazdasági növekedés ugyanis befektetésekre, innovációra, az innováció eredményeinek alkalmazására, a versenyképesség növekedésére épül. (…) Romániában nem létezett eddig egy, a mienkhez hasonlóan ambiciózus projekt. Óriási összegeket tervezünk szánni a szállítási infrastruktúrát, továbbá az energetikai, valamint az egészségügyi szektort érintő beruházásokra” – mondta.

(Agerpres)