Ejsze Jon Bure Pistát ásták ki! Sírgyalázó állatok!
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Tîrnoveanu bejegyzése így szól: „A 150. fáklya. Október 25-én egy újabb fáklyával egészítjük ki azt a 149-et, amelyeket az 1916 októberében, az első világháborúban az Úz völgyében elesett román hősök emlékére gyújtunk meg. A 150. fáklya annak az ismeretlen román katonának az emlékére lesz meggyújtva, akinek maradványait szeptember 23-án találták meg az úzvölgyi katonai temető közelében. A 150. fáklya mindazokért a román katonákért lángol, akik az Úz völgyében elestek, akiknek a nevét nem ismerjük, de Ion-nak, Vasile-nek vagy Gheorghe-nak nevezzük őket; azokért a román katonákért, akiknek maradványait még nem találták meg, de erős szívverésük kihallatszik a Haza földje alól. Csontjaik az Örökké Fiatal Fenyők gyökerei, vérük a Tatros és a Csobánpataka vízével keveredik, amelyből a Kárpátok Szarvasai oltják szomjukat. A 150. fáklya a Kiálltásunk: Itt Vagyunk! Mi itt leszünk október 25-én 17 órakor az Úz völgyében, a Hadsereg Napján! Isten segítsen!”
Tîrnoveanu több bejegyzést szentel a felfedezésnek, amely Vasile Boboc-nak, a Detectoare de metale csoport egyik tagjának „köszönhető”, és „szerencsére” fényképeket is megosztottak a leletről. Ezeken éles lőszer, kukoricagránát (!), különböző felszerelési tárgyak, egy lőfegyver maradványai, egy rozsdás rohamsisak és bajonett is látható. A fényképek láttán a brassói orvos követői áradozni kezdtek, éltették a román hősöket, a hazát, de akad józan kivétel is, aki ugyan hazafinak tartja magát, de ugyanakkor a realizmus talaján áll. Nicu Iftimie, vállalva a nacionalisták haragját, leírta, hogy valójában mi látható felvételeken: nem román katonáról, nem emberi csontokról és nem román felszerelésről van szó.
Íme, a hozzászólása: „Mihai úr, a legnagyobb tisztelettel vagyok Ön iránt, de a képen állati, és nem emberi eredetű csontok láthatóak. Az erdőben és nem abban a temetőben találták azokat, ahol Ön is volt, és patriotizmusáért nagyon tisztelem. A képen látható ágak száradtak (arra célozhat a bejegyző, hogy felvétel nem most készült, hiszen a fák még nem hullatták el a lombjaikat – szerk.), az M93-as bajonettet nem használták a román katonák, a képeken éles, aktív lőszer látható (ez bizony a törvény előírásainak a nagyon komoly megsértése – szerk.), ilyet nem szabad csinálni. A képen látható egy osztrák Manlicher (pontosabban Mannlicher M95, ez azonban a Monarchia hadseregében volt rendszeresítve, ugyanakkor használta Bulgária, Jugoszlávia és Görögország, majd a második világháborúban Olaszország is – szerk.) fegyver is, amit valóban használtak a román katonák is. A koponya viszont nincs a fotókon. Kérem, bocsásson meg, ha tévedek. Az Adrian-típusú sisakon nem látható az ellenző, talán azért, mert savas talajban volt, de ezt nem tartom elképzelhetőnek, mert arrafelé a talaj nem savas.”
Bejegyzését mi még annyival egészítenénk ki, hogy az Adrian M15-ös típusú rohamsisakot a francia hadseregben használták, a franciáknál csak 1915-ben rendszeresítették, mint kezdetleges rohamsisakot (calotte métallique, cervelière), ami a kepis fejfedőt váltotta fel.
Szükséges más megjegyzés?
Ejsze Jon Bure Pistát ásták ki! Sírgyalázó állatok!
Valahonnan ossze szedtek es oda vittek , hogy bizonyitjak a multukat.Hitvany, hazug , tolvaj banda !
az ő multjuk hazugság, de mi a garancia, hogy a miénk sem az?
Kővetkezik egy tábori konyha,gózőlgó cordon-bleu-vel,mert hát ugyebár a Berthelot,az már echte,kikővetelte
Ilyen kincset talalni megerdemel egy 100 meteres betonkeresztet de hol a godor
Az volt a kelta kereszt alatt lapuló szarkofág, amit még a 48 – es forradalom előtt ástak el, hogy a dák kere(sked)ők ne találják meg. Nem tudták, hogy lesz lézeres testkereső. A z semmi, hogy ilyen nincs. Egy valódi mesében minden megtörténhet.
dák keres(ked)ők – akartam monadani….
Meg mindig kisert , az anno , „dak leletek” felfedezesenek modja!!!!