FRISSÍTVE: Három törvénytervezetért vállalt felelősséget a kormány

Felelősséget vállalt csütörtökön az Orban-kormány a parlament előtt azért a törvénytervezetért, amely az Országos Igazságszolgáltatási Intézetbe (INM) felvételizőktől megkövetelt szakmai tapasztalat kettőről négy évre növelésére vonatkozó intézkedés alkalmazásának halasztásáról szól.

A parlamenti ülést megelőző kormányülésen Ioan Cupşa liberális képviselő és Robert Cazanciuc szociáldemokrata párti szenátor módosító javaslatát elfogadva a kabinet törölte az eredeti tervezetből a bírák és ügyészek nyugdíjazásával, illetve a kéttagú bírói testületekkel kapcsolatos módosítások gyakorlatba ültetésének elhalasztását, miután szerdai ülésén a törvényhozás már elfogadta ezeket a módosításokat – mondta Ludovic Orban miniszterelnök.

Amint az a kormányfő felszólalásából kiderült, Robert Cazanciuc a tervezet harmadik kitételének törlését is kérte egy módosító javaslatban, ezt azonban a kormány elutasította. Így a törvényjavaslat egyetlen cikkellyel került a parlament elé, amely az Országos Igazságszolgáltatási Intézetbe felvételizőktől megkövetelt szakmai tapasztalat kettőről négy évre növelésére vonatkozó intézkedés alkalmazásának elhalasztásáról rendelkezik.

„E kezdeményezés hiányában minden bizonnyal súlyos kár érte volna az igazságügyi rendszert, drámai módon korlátozódott volna az állampolgároknak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése” – magyarázta Orban.

Felelősséget vállalt a kormány a diákszállítást szabályozó törvénytervezetért is.

Parlamenti felszólalásában Ludovic Orban azt mondta, azért tartják fontosnak felelősségvállalással hatályba léptetni a jogszabályt, mert az 51-es sürgősségi kormányrendelet negatívan befolyásolta a megyén belüli szállítást azáltal, hogy egy közszolgáltatást kereskedelmi szolgáltatássá változtatott. „Jelen pillanatban vannak diákok, akik azért nem járnak iskolába, mert nem térítik meg az ingázással járó költségeiket. Az 51-es rendelet emellett más sérülékeny csoportokat is érint” – magyarázta

Orban hozzátette, a tervezethez benyújtott nyolc módosító javaslat közül kettőt fogadott el a kormány, mindkettőt Marius Bodea liberális képviselő kezdeményezte. Az egyik elfogadott javaslat értelmében a jelenlegi licencek érvényességét meghosszabbítják 2021. június 30-áig, a másik pedig kimondja, hogy a megyei tanácsoknak 2021. július 1-jéig le kell zárniuk az új szállítócégek kiválasztási eljárását.

Végül a kabinet felelősséget vállalt a 2020-as költségvetési kiadások keretösszegét szabályozó törvénytervezetért is.

Felszólalásában Ludovic Orban miniszterelnök azzal indokolta a parlamenti felelősségvállalást, hogy a kormány csak így tudja megvalósítani azt a célkitűzését, miszerint december 31-éig elfogadja a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényt. „A román gazdaság, a közintézmények, a helyi hatóságok megfelelő működése érdekében és a román állampolgárok számára is fontos világosan tudni, mire számíthatnak jövőre, a cégeknek üzleti tervet kell készíteniük, a helyi hatóságoknak el kell fogadniuk a költségvetésüket, a közintézményeknek meg kell szervezniük a tevékenységüket” – magyarázta.

A kormányfő rámutatott, 2019-ben az államháztartási hiány meg fogja haladni a bruttó hazai termék 4 százalékát, és 2020-ban sem sikerül a kívánt 3 százalék alatt tartani a deficitet.

Hozzátette, a nyugdíjtörvény és a közalkalmazottak bérezését szabályozó jogszabály elfogadása után a parlament továbbra is sok olyan törvényt hoz, amelyekre nincs költségvetési fedezet. Orban szerint „rendkívül nehéz helyzetben van az ország”, hiszen csak a nyugdíjtörvény alkalmazása 16 milliárd lejes többletköltséget ró az államkasszára jövőre, miközben a védelmi kiadásokat is a GDP 2 százalékán kell tartani, továbbá az oktatásra és a befektetésekre szánt alapokat is növelni kell.

„Románia 2020-as büdzséje egyetlen további pluszköltséget sem bír el, minden további pluszkiadás, amelyet egy esetleges újabb törvény elfogadása idézhet elő, az államháztartási hiány növekedéséhez vezethet vagy ellehetetleníti az ország gazdasági fejlődését szolgáló kiadások fedezését, az infrastrukturális projektek, a települések fejlesztését célzó projektek finanszírozását, illetve nagy problémákat okozhat az európai alapok lehívása tekintetében is” – fogalmazott.

Orban ismét rámutatott, jövőre 3,6 százalékos, 2021-re pedig 3,34 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol a kormány, hogy 2022-ben tartani tudja a 3 százalékos hiánycélt. 2020-ban a személyi jellegű költségek a konszolidált állami költségvetés kiadásainak legtöbb 9,7 százalékát tehetik ki, 2021-re pedig 9,4 százalékra csökkentenék ezt az arányt – tette hozzá.

Orban: a felelősségvállalás sokkal demokratikusabb, mint a sürgősségi rendelet

Sürgősségi kormányrendelet kibocsátása helyett inkább kormányzati felelősségvállalással léptet hatályba valamely jogszabályt, mert az sokkal inkább megfelel a demokrácia feltételeinek, mondta szerdán Ludovic Orban kormányfő.

Orban kifejtette, a kormányzati felelősségvállalás sokkal demokratikusabb eljárás, mert lehetővé teszi, hogy a parlamenti képviselők módosító javaslatokat fogalmazzanak meg, másrészt lehetőséget nyújt az előzetes alkotmányossági kontrollra, amire a sürgősségi rendeletek esetében nincs lehetőség.

Ugyanakkor, ha valamely politikai párt nem ért egyet az illető jogszabálytervezettel, akkor bizalmatlansági indítványt nyújthat be, és ha ezt megszavazza a parlament, akkor a törvénytervezet nem megy át, és a kormány is megbukik – magyarázta a miniszterelnök.

(Agerpres)