Felmérés: a romániai lakosság 68 százaléka indokolatlannak tartja az Ukrajna elleni orosz agressziót

A romániai lakosság 68 százaléka indokolatlannak tartja az Ukrajna elleni orosz agressziót, és 71 százalék szerint Oroszország bűncselekményeket követett el az ukrajnai civil lakosság ellen – derül ki az Avangarde közvélemény-kutatásának szerdán közzétett eredményeiből.

Arra a kérdésre, hogy jogosnak és indokoltnak tartják-e Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agresszióját, a megkérdezettek 68 százaléka nemmel, 8 százaléka igennel válaszolt. 24 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A válaszadók 34 százaléka szerint a háborút Oroszország fogja megnyerni, 18 százalék Ukrajna győzelmét valószínűsíti, 48 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.

A felmérésben részt vevők 71 százaléka úgy véli, hogy Oroszország bűncselekményeket követett el a civil lakosság ellen Ukrajnában, 4 százalék szerint nincs szó erről, 25 százalék pedig nem tudja ezt megítélni, vagy nem volt hajlandó választ adni.

A megkérdezettek mindössze 8 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország megtámadja Romániát, 61 százalék szerint ez nem fog bekövetkezni.

Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük Oroszországról, a megkérdezettek 1 százaléka mondta azt, hogy nagyon jó véleménye van, 6 százaléknak jó, 53 százaléknak rossz, 28 százaléknak pedig nagyon rossz a véleménye erről az országról.

A megkérdezettek 42 százaléka nem látja még elérkezettnek az időt arra, hogy Románia egyesüljön a Moldovai Köztársasággal, 33 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy Romániának nem kellene egyesülnie Moldovával. Csak 11 százalék támogatná az egyesülést, 14 százalék nem válaszolt a kérdésre.

Arra a kérdésre, hogy egy Romániát is érintő háború esetén hajlandók lennének-e a hadsereg szolgálatába állni, az országban élő megkérdezettek 39 százaléka nemleges, 30 százaléka igenlő választ adott, míg 31 százalék nem tudott válaszolni vagy megtagadta azt. Ami a diaszpórában élő románokat illeti, a válaszadók 52 százaléka azt mondta, hogy nem lenne hajlandó bevonulni egy romániai fegyveres konfliktus esetén, és csak 18 százalék vallotta ennek az ellentétét.

Azzal a felvetéssel, miszerint a kormánynak cenzúráznia kellene az ukrajnai háború idején a médiában megjelenő információk egy részét, 50 százalék nem ért egyet, 27 százalék egyetért. A válaszadók 38 százaléka úgy érzi, hogy a román média objektíven számol be a háború eseményeiről, míg 33 százalék nem tartja objektívnek a tájékoztatást.

A megkérdezettek 47 százaléka ellenzi a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését, míg 30 százalék támogatná ezt az intézkedést.

A válaszadók 46 százaléka bevallása szerint nem hagyná el az országot, ha Romániában kitörne a háború, 26 százalék távozna.

Joe Biden amerikai elnökről a megkérdezettek 37 százalékának van jó véleménye, 30 százalék rossz véleménnyel van róla, 33 százaléknak nincs véleménye.

Vlagyimir Putyin orosz elnökről a felmérésben részt vevők 69 százalékának rossz, 3 százalékának jó véleménye van.

Ukrajna elnökéről, Volodimir Zelenszkijről a románok 41 százalékának jó, 25 százalékának pedig rossz véleménye van.

A Moldovai Köztársaság elnökéről, Maia Sanduról a megkérdezettek 49 százalékának jó, 14 százalékának pedig rossz a véleménye.

Emmanuel Macron francia elnökről a megkérdezettek 34 százalékának jó, 27 százalékának rossz a véleménye.

Boris Johnson brit miniszterelnökről a válaszadók 36 százalékának jó, míg 25 százalékának rossz véleménye van.

Orbán Viktor magyar miniszterelnökről a megkérdezettek 18 százalékának jó, 41 százalékának pedig rossz véleménye van.

Arra a kérdésre, hogy melyik román politikus kezelné a legjobban a Romániában az ukrajnai háború nyomán kialakuló helyzetet, 8 százalék Nicolae Ciucă miniszterelnököt és szintén 8 százalék a NATO főtitkárhelyettesét, Mircea Geoanăt jelölte meg. 41 százalék szerint egyetlen politikus sem tudja kezelni az ukrajnai háború nyomán Romániában kialakult helyzetet. 3 százalék más személyt jelölt meg, 40 százalék nem válaszolt a kérdésre.

Az Avangarde felmérése január 20-a és március 22-e között készült 701 személy telefonos megkérdezésével. A hibahatár 3,9 százalék.

(Agerpres)