Keresztény-havason gyülekeznek a városiasodó medvék
Mircea Fechet, Románia környezetvédelmi minisztere egyik legutóbbi nyilatkozatában m...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Rafila egy orvosi megbeszélésen szólalt fel csütörtökön, amelynek a COVID-19-járvány alatti antibiotikum-használat volt a fő témája.
„Az azitromicin fogyasztása nagyon megnőtt, és bár egyes új koronavírussal fertőzött személyeknél az azitromicin valóban felírható gyógyszerként, a válogatás nélküli alkalmazás és az öngyógyítás nagyon súlyos következményekkel járhat, mivel az antibiotikumokat általában csak bakteriális fertőzések esetén írják fel, vírusos fertőzések esetén nem. Az azitromicint természetesen az új koronavírusra gyakorolt, némi hatással kipróbálták terápiaként, de ez a tömeges felhasználás nagyon veszélyes, mert súlyos következményei lehetnek” – jelentette ki Rafila.
A szakember, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végrehajtó bizottságának is tagja, arról is beszámolt: Romániában az antibiotikum-fogyasztás egy időre látszólag csökkent, de most ismét növekvő tendenciát mutat.
Ebben a tekintetben egyre kirívóbb a különbség Európa északi és déli, illetve nyugati és keleti országai között. „A kontinensnek azon a részén, ahol mi élünk, magas az antibiotikum-fogyasztás, és ez természetesen a bakteriális rezisztencia növekedését vonja maga után” – figyelmeztetett Rafila.
Hozzátette: az országos járványtani intézettel, az országos közegészségügyi igazgatósággal és a WHO segítségével erőfeszítéseket tesznek arra, hogy honosítsák az antibiotikumos kezelések jó gyakorlatát, mert sok helyen, főleg kórházakban, még mindig széles spektrumú antibiotikum az orvos első opciója.
Rafila felhívást intézett az emberekhez, arra kérve őket, hogy ne ragaszkodjanak az antibiotikum felírásához, ne követeljék azt a háziorvostól, mert az antibiotikummal nem lehet vírusos fertőzést kezelni, csak abban az esetben van rá szükség, ha bakteriális felülfertőzés lép fel.
(Agerpres)