A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Tudományos szempontból a pletykát nem osztályozzák sem jó, sem rossz irányba, a kutatók azt mérték meg, hogy hányszor beszélnek az emberek valaki olyanról, aki éppen nincs jelen.
Ebben az értelemben nagyon nehéz olyan embert találni, aki nem pletykál, mert fizikailag lehetetlen, hiszen így csak akkor beszélhetnénk valakiről, ha az is jelen van.
A tanulmányban 467 ember (269 nő és 198 férfi) vett részt, az életkor 18-58 évig tolódott. Az alanyoknak egy lehallgatókészüléket kellett viselniük (EAR, Electronically Activated Recorder, Elektromosan Aktivált Felvevő), ami nem vette fel az egész napi beszélgetésüket, csak néhány mintát belőle – nagyjából az összes tíz százalékát, amit aztán a kutatók analizáltak.
A résztvevők összesen 4003 alkalommal beszéltek valaki olyanról, aki éppen nem volt ott. A kutatás során ezeket a beszélgetéseket aszerint kategorizálták, hogy pozitív, semleges, vagy negatív volt-e az említés, valamint aszerint is, hogy egy ismerősről vagy egy hírességről volt szó. Megvizsgálták, hogy kik voltak a pletyka fogadó oldalán, valamint azt is, hogy mi volt pontosan a témája.
A kutatásból kiderült, hogy a fiatalabb résztvevők sokkal több negatív pletykát mondtak, mint az idősebbek, de amikor a pozitív és semleges kategóriát is hozzávesszük, már nincs eltérés az életkorban. Az alanyok nagyjából 16 órát voltak ébren, ez alatt a beszélgetéseik 14 százaléka pletyka volt. A semleges pletyka volt a leggyakoribb, ez a másról való beszélgetések háromnegyedét tette ki, de a maradék egynegyedben kétszer olyan gyakori volt a negatív, mint a pozitív.
Érdekes, hogy az emberek sokkal többet pletykáltak az ismerőseikről, mint a sztárokról: az arány 3292 a 369-hez. És végül: a nők csak akkor pletykálnak többet, mint a férfiak, ha az semleges, egyszerű információt közlő pletyka, negatív dolgokat nem mondanak többet, mint a másik nem.
A kutatók azt vonták le tanulságként, hogy valójában mindenki pletykál – jót is, rosszat is, nincs értelme a sztereotípiáknak.
(24.hu)