A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Egy a Science Advances tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint amerikai kutatók az indiai űrprogram Csandraján–1 nevű keringő űrszondájától származó adatok alapján fedezték fel, hogy a Hold sarkvidékein más összetételű a kőzet, mint az égitest más vidékein. Alaposabb vizsgálat után hematit, azaz vörösvasérc nyomaira bukkantak, ami gyakorlatilag megegyezik a rozsdával.
A kutatók a NASA-val közösen kezdték elemezni a jelenséget. „Először nem igazán akartam elhinni. A jelenlegi feltételek mellett nem szabadna léteznie a Holdon. De mióta vizet találtunk a Holdon, elkezdődött a találgatás, hogy ha a víz érintkezett a kőzettel, akkor sokkal többféle ásvány is jelen lehet, mint gondolnánk” – mondta a NASA kutatója, Abigail Fraeman.
Mivel a megfigyelt területen csak nagyon kis mennyiségű vízjég található, a kutatók szerint a Hold felszínére folyamatosan záporozó kozmikus por hatására szabadul fel a regolit alól elég vízmolekula ahhoz, hogy a felszíni vasréteggel érintkezzen.
Az oxigén viszont leginkább a Föld felső légköréből szivárog el egészen a Holdig, ennek tudható be, hogy a Földre néző oldalán sokkal nagyobb mértékű rozsdásodást figyeltek meg, mint a túlsó oldalon. A kutatók szerint a most megfigyelt jelenség valószínűleg egy több milliárd éves folyamat eredménye.
A kutatók abban reménykednek, hogy a közeljövőben valamelyik űrszonda, amely kőzetmintákért indul a Holdra, meg tud kaparintani a hematitból is egy darabot, amely akár még ma is tartalmazhat oxigénizotópokat a Föld különböző korszakaiból, amely hatalmas segítséget nyújtana a Föld légköri evolúciójának megismerésében is.
(Qubit.hu)