A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Egyre több a magányos ember a fejlett társadalmakban, kevés a gyerek, azok is messze repülnek, a házastársak pedig olykor elválnak, de ha esetleg mégsem, akkor is sokszor jelentős időkülönbséggel hunynak el.
Mindezzel az a baj, hogy a magány rossz. Nem csak hangulatilag, de betegségeket is okoz. Ezt úgy kell elképzelni, hogy leverten üldögélünk egyedül, és közben csak nő a valószínűsége a szív- és érrendszeri betegségeknek, a neurodegeneratív betegségeknek, de a magány okozhatja a kognitív képességeink hanyatlását és rákos megbetegedéseket is. Márpedig ez így együtt egy nagyon rossz kombináció, hiszen, ha a magány betegséget okoz, akkor nem csak leépülünk, de még olyan sem lesz, aki ellásson minket.
A cikk főhőse.Stephanie Cacioppo, egy amerikai egyetemi intézet igazgatóját, aki tavaly vesztette el John Cacioppót, az idegtudós férjét, aki a Magány című könyv szerzője. Stephanie Cacioppo a férje mellett mindig is egyfajta kísérleti nyúl volt, és mint a lapnak elmondta, amióta John meghalt, közös kutatásunk gyakorlati eleme, a magány személyes jelentőséggel kezdett bírni és kutathatóvá vált számomra. „Én magam lettem a tudományunk élő bizonyítéka” – mondja. – Minden nap alkalmazom a módszereinket.
John Cacioppo ugyanis részben terápiákat is kitalált a magány káros hatásainak elkerülésére (fejezzük ki a hálánkat idegeneknek, tegyünk valami kedveset mással, kezdjünk beszélgetni idegenekkel és osszuk meg a jó híreket másokkal).
Igen, természetesen lehet, hogy hülyének néznek minket közben, de csökken a magány okozta betegségek kockázata.
A tudós asszony közös kutatásaik után most pirulákat is fejleszt, hiszen ahogy a depresszió, a szorongás káros tünetei csökkenthetők, miért ne lehetne visszaszorítani a magány ártalmait is egy kemikáliával?
A tudósok a személyben felhalmozódó társadalmi fenyegetettség-érzést próbálják minimálisra szorítani több összetevővel, például egy allopregnanolon nevű vegyülettel.
Sőt, már zajlanak is az emberkísérletek, vagyis a humán klinikai szakasz, a jelentkező magányosok fele gyógyszert, a másik fele placebót kapott és 2017 májusától egészen 2019 júniusáig tartanak a vizsgálatok.
Ahogy Stephanie Cacioppo mondta: „Azt hiszem, a férjem nem halt meg; csak elmélet lett.”
A cikk emellett részletesen kifejti, hogy mind ennél a tablettánál, mind a versenytárs termékeknél (létező antidepresszánsaknál) fontos, hogy a nem-kívánatos mellékhatások ne legyenek olyan erősek. Egyes antidepresszánsok ugyanis már most is hatnak, de álmosságot, hányingert, vagy hányást okozhatnak.
(Index)