A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Miami Egyetem Miller orvostudományi karának munkatársa, Susan Taghioff és kollégái a több mint 70 millió páciens egészségi adatait tároló TriNetX adatbázist felhasználva különített el két csoportba több mint 37 ezer embert, figyelembe véve a Covid-19 súlyos lefolyását befolyásoló olyan tényezőket, mint az életkor, a nem, az etnikai hovatartozás, a dohányzás, valamint a különböző egészségi problémák, úgy mint a diabétesz, az elhízás és a krónikus obstruktív tüdőbetegség.
A Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán (ECCMID) bemutatott tanulmány egyebek között az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból, Olaszországból, Izraelből és Szingapúrból származó páciensek adataira épült – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.
Az első csoport tagjai két héttel-hat hónappal azelőtt kaptak influenzaoltást, hogy Covid-19-et diagnosztizáltak náluk. A második csoport tagjai ugyancsak Covid-19-cel küzdöttek, de nem kaptak influenzaoltást.
A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen arányban fordultak elő a betegséggel összefüggő súlyos egészségi következmények – összesen 15, köztük vérmérgezés, agyi érkatasztrófa, mélyvénás trombózis, akut légzési elégtelenség, kórházi, vagy intenzív osztályra való felvétel, valamint halálozás – a Covid-19 diagnosztizálását követő 120 napon belül a két csoport tagjainál.
Az elemzés szerint azok, akik nem kaptak influenzaoltást jóval nagyobb eséllyel – akár 20 százalék – kerültek intenzív osztályra. Nagyobb valószínűséggel (58 százalékkal nagyobb eséllyel) keresték fel továbbá a sürgősségit, 45 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki náluk vérmérgezés, 58 százalékkal nagyobb eséllyel szenvedtek el agyi érkatasztrófát és 40 százalékkal nagyobb eséllyel mélyvénás trombózist.
A tanulmány készítői szerint eredményeik azt sugallják, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt a Covid-19 számos súlyos következményével szemben. Hangsúlyozták, hogy további kutatásokra van szükség a lehetséges összefüggés megerősítésére és jobb megértésére – a jelenlegi elméletek többsége szerint az influenzaoltás „feljavítja” az ember vele született immunrendszerét – , de a jövőben az influenzaoltás segíthet nagyobb védelmet nyújtani az emberek számára azokban az országokban, ahol nem áll rendelkezésre elég vakcina az új típusú koronavírus ellen.
(MTI)
Védhet…Ez magyarul annyit tesz:vagy igen vagy nem!