A mesterséges intelligencia korában is használjuk a józan eszünket
Ne becsüljük túl a mesterséges és ne becsüljük alá a természetes intelligenciát. A c...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Biológusok egy csoportja felfedezte, hogy a fák és a virágok egy különleges vészjelzést használnak, mellyel figyelmeztetik egymást a kártevők támadásaira.
Amikor egy rovar kiharap egy darabot egy növény leveléből, virágából vagy szárából, a védelmi mechanizmus részeként automatikusan kellemetlen szagú vegyi anyag szabadul fel. Most a tudósok azt is kiderítették, hogy emellett a virágok úgynevezett illékony szerves vegyületeket is kibocsátanak, hogy más fajok számára jelezzék a közvetlen veszélyt.
A növényeknek a genotípusuk alapján eltérő szaguk van, de támadás esetén ezek a szagok egységessé és ezáltal minden növény számára felismerhetővé válnak. Ezt a Coronell Egyetem egy csapata „közös nyelvként” azonosította, amellyel a növények kommunikálnak egymással.
André Kessler professzor szerint az információcsere független attól, hogy a növényfajok milyen szoros kapcsolatban állnak egymással. „Az egyik növény által kibocsátott illékony szerves vegyületet egy másik növény felveheti, és felkészülhet a védekezésre, vagy közvetlenül használhatja ezt a védekezési mechanizmust” – fejtette ki Kessler.
A kísérlethez a csapat a kanadai aranyvesszőt használta. Számos cserepes növénykört helyeztek el a természetes élőhelyükön, melyek közül a középen állókat növényevő levélbogarak károsították. A cserepes edények lehetővé tették a tudósok számára, hogy kiküszöböljék a gyökéralapú kommunikáció lehetőségét.
Kessler professzor azt is megállapította, hogy míg a növények megosztják egymással az információkat, ha a szélesebb közösséget támadás fenyegeti, békés időkben csak a saját fajukkal kommunikálnak.
„Mi is kódoljuk a nyelvünket, ha privát beszélgetést akarunk folytatni. A növényeknél is ez történik, csak kémiai szinten. Ez az analógia egészen meglepő, és nem az, amire számítottunk. Támadás esetén a növények általában anyagcseréjüket szokták megváltoztatni” – fejtette ki a Coronell Egyetem tudósa.
Kessler szerint ezek a kémiai és anyagcsere-változások nem véletlenszerűek, kifejezetten segítik a növények védekezését a kártevőkkel szemben. A reakciójuk nagyon hasonlít a mi immunrendszerünkhöz. Noha a növényeknek nincsenek olyan antitestjeik, mint az embereknek, kemény vegyi reakcióval vívják meg harcukat az életben maradásért.
(hirado.hu)