265.849

Ennyi ajánlószelvényt adott le és iktatott Kelemen Hunor szombaton a bukaresti Központi Választási Irodánál. És támogatóinak hozzájárulását kamatoztatva tüstént, élve az alkalom kínálta lehetőséggel, a kamerák kereszttüzében, az újság­írói kérdésekre válaszolva az államfőjelölt Hunro az erdélyi magyarok Románia számára megfogalmazott politikai programjának, ajánlatának amolyan allegorikus figurájává változott át a román nyilvánosságban.

Politikai program? Több annál, mivel elemeiben túlmutat a mindenkori román államelnök alkotmányos jogkörén. Sőt, céljainak életbe ültetése – konkrét, közpolitikai intézkedésekkel történő megvalósítása – a kooperációra képtelen román belpolitikán, annak lövészárkai által felszabdalt és folyamatosan erodálódó, roncsolódó demokratikus parlamentarizmus jelenlegi lehetőségein is túlmutat. A 265.849 támogatóval felmutatott ajánlat inkább egy „avantgárd” cél érdekében megfogalmazott társadalomszervezési vízió.

Kritikus pillanatban pártokon és nemzeti közösségeken túlmutató közös minimum, egy fenntartható jövő előképe, ahol oktatásra és a környezettudatosságra építve mindenki megtalálhatja a számításait – a józan ész keretei között maradva.

Ez utóbbi elvárást fontos kihangsúlyozni. Mert Hunro a 265.849 – zömében erdélyi magyar – támogató nevében nemcsak a lehetőségeket, hanem egyszersmind a politika korlátait is felmutatta: a csodavárás helyett az maradjon meg a valóság és a józan ész jelentette határok között. Beszédes, sokat elárul 2019 Romániájának közállapotáról, hogy erre külön fel kell hívni a romániai közvélemény figyelmét (románt és magyart egyaránt).

Tetszenek kérni egy példát, miért? Mutatom: a már zajló kampányban a demagógia megtestesült bajnoka, az USR elnökjelöltje, Barna Dan a földi boldogság ígéretével mozgósít – „Boldogok Romániában” jelszóval. Az örök élet ígérete innen már csak egy lépésnyire, s ugyan viccnek tűnhet, mert ez előtt tényleg nehéz röhögés nélkül elmenni, gondoljanak csak bele: ezt azért kicsit komolyan gondolják. Mint valami modern mioritikus megmentéstanban, az állam valóságának hátat fordító szavazónyáj már nem is államfőre, hanem a jó pásztorra vágyik. Követnék?

Pozsony János Csaba