Kedves olvasó, ha úgyis rövidesen lezárják az országot, javasolok egy izgalmas kalandot. Szerezz be időben egy Dante-kötetet – a Babits klasszikus vagy a Nádasdy Ádám modern, rímtelen – Isteni színjáték-fordítását. Figyeld meg, ez a Dante Alighieri 700 éve halt meg. Ne ijesszen meg ez az apróság, ‘sze olyan hús-vér ember volt, mint mi, csak ezerszer műveltebb, okosabb és tisztánlátóbb. Kilenc éves korában meglátott egy vele egykorú kislányt, Beatrice-t, másik kilenc év múlva pillantotta meg újra, csak úgy futtában, de soha el nem felejtette. Danténak felesége volt, négy gyereke (soha meg sem említi a Színjátékban, nem úgy, mint Columbo hadnagy), Beatrice férjhez ment, és fiatalon meghalt, de művében Alighieri olyan emlékművet állít szerelmének, hogy azóta kóvályog millió irodalmárnak a feje.
Ja, ne felejtsem, Danténkat politikai ellenfelei halálra ítélték, évekig bolyongott szegény száműzetésben. (Ne tessék nyugtalankodni, 2005-ben a halálos ítéletet visszavonták.) Ja, még ennyi: Dante leánya, akinek nem biztos, hogy sejtelme lett volna apukája irományairól, kolostorba vonult Beatrice nővér néven. Szóval tessék bátran, kitartóan olvasni a várható karantén alatt. Ha nem tetszett, ígérem, a Cîțu-kormány első nyugdíjemelésekor visszafizetem a könyv árát, becsszóra.
U.i. Most fogózz meg, nézd, mit írt rólunk Dante: „O beata Ungheria, se non si lascia / Piu malmenare…” (Isteni színjáték, III. 19. ének, A Sas szavai). Csodálatos látomás – egy Sas beszél a magát kereszténynek mondó népekről. És ott van egy utalás Magyarországra.
„S aethióp lesz a keresztény birája”… Mit mond a perzsa királyaitokra, ha belenéz a Könyvbe, mely kinyitva minden bűneiket mutatni fogja? (…) Látja, kit a gőg szomjai gyötörnek, / melytől bolond már a skót és az angol… Látja, mily puhaságban él s bitangol / a spanyol és a buja cseh, ki már nem / ismer erényt, vagy attól elcsatangol… Óh, boldog Magyarország! csak ne hagyja / magát félre vezetni már…” (Babits Mihály fordítása).
Látjuk a mai keresztény gyökereit megtagadó Európai Uniót? És a magyar vezetés erőfeszítéseit, hogy ne sodródjunk az istentelen árral?
Boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát félrevezetni már. Bárcsak így lenne!
Ha már a drága idö vesztegetésére vagyunk itélve ajánlom Az ember tragédiáját is Dante mellé.