Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A férfi legfőbb ismertetőjele a keménység. A szentimentális, puha férfit nőiesnek nevezzük. A férfi arcára kőmaszkot varázsol az élet, a mindennapi küzdelem. Már maga a mosoly is érzésnyilvánítás, amely a hivatali életben, a legtöbb főnök véleménye szerint, egyenesen megengedhetetlen. Nézzük azonban meg az érem másik oldalát. Nem szeretjük a nevető, kacagó embereket, de hát hogy is állunk az ellenkező érzések kifejezésével: a könnyezéssel?
Nem is kell nagy fantázia ahhoz, hogy megtaláljuk a feleletet. A férfi és a könny-elképzelhetetlen! Elképzelhetetlen? Talán mégsem. Mindenki látott már heves fájdalmában zokogó férfit. Igaz ugyan, hogy utólag szégyellte magát érte. Mindenesetre sajnálkozását fejezte ki, hogy nem tudott uralkodni magán, és felfogadta, hogy a jövőben jobban fog vigyázni. De hát miért? Mi szégyellnivaló van abban, ha valakinek érző a szíve? Ne felejtsük el, hogy olyan kor is volt, amikor a férfi könnyezése egyben a férfi szépségét is jelentette. Goethe világhírű regénye: Werther ezt a könnyező férfit dicsőíti.
A mai kor azonban ebben színházias érzelgősséget lát, amit egészen le is vetett magáról. De a színház örök! 150 évvel ezelőtt könnyezett a férfi, és így bizonyította érzékeny szívét, ma a ridegség álarcát ölti magára, hogy a kor követelményeinek megfelelő szívtelenségét hazudja, de ez is csak színjáték – mert amikor egyedül van, szabad folyást enged érzéseinek és könnyeinek. Mindig csak azt szégyelljük, amit más is lát. Annak bizonyítása helyett, hogy valóban férfias a jellemünk, tántoríthatatlan az akaratunk, és határozott gondolkodásunk, beérjük olyan viselkedéssel, amit az idegen törvények parancsolnak reánk.
Nem az a férfi, akinek nincs könnye. Az egészséges és természetes férfi megtalálja a szükséges középutat. Nem tűri el azt, hogy őszinte érzéseivel úgy kelljen bánnia, mint lopott kincsekkel. Bizonyos fokú önuralom feltétlen velejárója a férfias karakternek. De óriási a különbség az ilyen önuralom és az érzéstelen sivárság, a semmivel nem törődés között, amit ma férfias jellemnek akarnak feltüntetni.
A férfi, akinek könnye is van, többet ér, és sokkal inkább férfi, mint az, aki elkergeti magától az érzelmeket. A könnyező férfi bátrabb, hősebb és férfiasabb. Mert nem fél még a könnyektől sem.
Gálfalvi Gábor