Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Dr. Száva Tibor Sándor gépészmérnök Vörösmarty Mihály versbeni kérdésére, hogy ment-e a könyvekkel a világ elébb, bizonyosan rávágja, hogy igen, a könyv kell, hatalmas szerepe van a haladásban. Néhány könyvét olvastam az erdélyi örmények történetéről, aztán a brassói evangélikus temető rettenetesen kegyetlen legyalulásáról az 1980-as években.
Azt írta Páskándi Géza egyik hagyatkozó versében: „Témaszegény novellisták/ kapnak majd egy témalistát…” Száva Tibor mérnök örmény, igazán nincs témaszűkében. Magyarörmények székelyföldi történetét kutatja több évtizede. Jellemző, nem csak érdekes, mennyire fontosnak tartja az örmény bevándorlók, ősei sorsának kutatását.
Az örmények kiűzetve ázsiai hazájukból, sok ezren telepedtek le a 17. századtól a magyar királyságban. Katolikus hitüket, eredetüket számon tartva váltak magyar hazafiakká. Legújabb könyve az Erdélyi magyarörmények az I. világháborúban (Alutus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2017.) hihetetlen gondos számbavétele a háborús katasztrófa örményeinek. Könnyű elképzelni, mennyi levéltári, anyakönyvi, történelmi kutatás eredménye a 200 oldalas kötet.
Fölbukkannak a történelmi árból az Ajtayak, a Patrubányok, harminc Száva nevű katonatiszt, illetve egyszerű honvéd az igazi magyar honvédelemben, de a Kosztándi és a Kabdebó is. Illő tisztelettel soroltam néhány családnevet, és tisztelettel a kutató gépészmérnök iránt, akit kizártak a középiskolákból, mert apja kuláklistára került Romániában… Számunkra és számomra példa értékű, ahogy gereblyézi rendbe-könyvekbe népe fiait, noha azok ősi nyelvüket elfeledték ugyan, ám magyarörményeknek tartják magukat következetesen.
A hűség kötelez. Vagy a néped s nemzeted iránti kötelesség tesz hűségessé? Székelyföldön sok az örménymagyar, Sepsiszentgyörgyön a kórházépítő Fogolyánok is azok voltak. A Fogolyánok építették Szentgyörgyön és kórháznak azt a nagy épületet, amelybe beleköltözött a Román Kommunista Párt, ma pedig a legreakciósabb állami megbízottak (prefektus) egyike üzenget kifelé a magyarság és annak kultúrája ellen, a lepusztítás iránti elszántságában…
Nekünk mindenről az összetartozás vagy annak hiánya jut eszünkbe a nemzeti megaláztatásban Most éppen a székely–magyarörményekkel kapcsolatban. A kötelességtudat éltet, ha van, és hűségessé léptet elő békében és fronton egyaránt. És ha nincs, mind úgy járunk, ahogy a brassói evangélikus temető.