Törvénytisztelő ember vagyok, de amikor egy ősrégi magyar iskolát egy mocsok feljelentése alapján megsemmisítenek; a DNA csak úgy megvádol és így holtvágányra helyez egy kellemetlen politikust; az Alkotmánybíróság áthúzza azt, amit a nép által megválasztott parlament elhatároz, minek nevezzem?
Olaszországban Matteo Salvini elrendeli az ország határainak a megvédését, mire egyes tartományokban, városokban a bíróság nemet mond, és most Salvinit fenyegetik börtönnel. Megáll az ész. A világ legerősebb emberének, Donald Trumpnak a törvényeit pedig a demokraták által uralt államokban egyre-másra megsemmisítik, törvényes úton. Magyarországon egy Nagy Blanka nevű iskolás lány egy ellenzéki tüntetésen szennyes, trágár szavakkal illette az államelnököt. Ahelyett, hogy minden iskolából legalább egy évre kidobják, hőst csináltak belőle a balliberális Orbán-fóbiások. A lányka teljesen büntetlenül megúszta a perfomenszét, ám Bayer Zsoltot, aki odamondott a hölgyikének (távolról sem annyira durván, mint amaz sértegette Áder Jánost) a bíróság elítélte. És emlékezünk, ugye, hány perben felmentették Vadim Tudort, aki minden elképzelhető moslékot, hazugságot mondott ellenfeleire. A bíróság indoklása: amit Vadim ír, az pamflett, irodalmi műfaj, csak nem büntetünk irodalmi alkotásokat? (Marad tehát egy privát pofon?)
Most pedig az anyaországban egy bíróság úgy határozott, azok a szocialista és DK-s képviselők, akik berontottak a közszolgálati rádió stúdiójába, lökdösődve, ingyen cirkuszt rendezve – jogosan cselekedtek. Hát kíváncsi lennék, ha fideszes képviselők rontanának be az ATV-hez az Egyenes beszéd közben, nem születne egy hatványozott Sargentini-jelentés…
Néhány évvel ezelőtt volt egy röhejes eset. Hónapokon át egy garmada nyomozó követett egy moldvai polgárt, aki kábítószer-készítésre alkalmas alapanyagokat kotyvasztott. Amikor végre minden bizonyítékot beszereztek, kiderült, nem létezik törvény, amely alapján megvádolhatnák.
Az én édesapámat annak idején meghurcolták, zsarolták, fenyegették, miközben cinikusan törvényparagrafusokat dugtak az orra alá. Amikor tizenéves koromban romantikus álmokkal túlfűtötten jogot akartam tanulni, nem mondott nemet, hanem elvitt a törvényszékre, nézzek meg néhány tárgyalást. Egy életre megundorodtam a látott-hallottaktól.
Nagyszerű tényfeltáró írás. Még sok ilyent várunk.
K.Sára Hajnalka