Autonómia pedig van

Ebben az országban betartják az alkotmányt, kérem. Abban pedig írva van, hogy az egyetemeknek autonómiájuk van, és oktatási politikájukat kizárólag az egyetem vezetése, a szenátus határozza meg. Ezt az elvet, ha a magyar oktatás kiszorításáról van szó, halálosan komolyan is veszik.

Így történhetett meg, hogy jóllehet szó szerint benne van a törvényben, nem sikerült létrehozni az önálló magyar karokat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), s azt a kormányt, amelyik megpróbálta, horribile dictu, a törvényt alkalmazni, megbuktatták.

Most ne térjünk ki arra, hogy mennyit ér a kormánykoalíciót támogató RMDSZ érdekérvényesítő képessége, hogyha évek óta csak arra telik, hogy néha nagy kelletlenül elmondják, hogy „elfogadhatatlan ez a helyzet”, s azzal minden marad a régiben.

A MOGYE vezetősége azonban biztosra akar menni, hogy soha többé nem lesz önálló állami magyar orvosképzés, és arról döntött, hogy „összevonják magukat” a tiszta román Petru Maior Egyetemmel. Az új intézményben már jócskán húsz százalék alatt lesz a magyar professzorok aránya, s így semmilyen csoda nem lesz elég ahhoz, hogy bármit is keresztülvigyenek.

Mit számít az, hogy ez egy tiszta magyar egyetem volt. Mit számít az, hogy ezzel elveszti azt a plusz pénzt, ami multikulturális jellege miatt járt az állami költségvetésből (a vonatkozó törvényben név szerint a MOGYE szerepel, az intézmény nevét pedig megváltoztatták). Mit számít az, hogy a vegyes egyetemek (ez egy olyan orvosi egyetem lesz, ahol mérnököket is képeznek) nemzetközi megítélése mindig sokkal gyengébb, mint a tiszta szakegyetemeké, a cél szentesíti az eszközt: ne legyen magyar nyelvű orvosi egyetem a százéves nemzetállamban, ahol „mintaszerűen” megoldották a kisebbségek ügyét.

A harctéren nem maradt más, csak néhány lelkes egyetemi oktató, akik viszont egyre fáradtabbak és frusztráltabbak, hisz úgy érzik, hogy magukra hagyta őket a politikum és a civil társadalom is. Ebben (is) igazuk van…