Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Bizonyára nem én vagyok az egyedüli, aki olvasta a hírt: amerikai mérnökök olyan robotok megalkotásán fáradoznak, amelyek fel tudják varrni az inggombbot. Ez önmagában nem is számít szenzációsnak, annyi mindent feltaláltak már, hogy ez azok mellett pitiánernek tűnhet. Az említett hír közléséhez viszont egyéb is társult: annak taglalása, hogy mi lesz majd a sorsa annak a sokmilliónyi inggomb-varró nőnek, akik ezzel keresik a kenyerüket szerte a nagyvilágban.
Úgy olvastam, hogy egy varrónő egy nap fel tud varrni vagy ötven inggombot, de annak a sokmilliónyi inggombnak a felvarrása, amennyire egy nap Indiában, Kínában, Indonéziában és máshol sor kerül, milliónyi munkásnőt követel. Micsoda nyereség lesz egy robottal vagy néhány robottal elvégeztetni ezt a munkát, s nem is kell mindehhez a későbbiekben sem Indiában, sem Kínában gondolkozni, hiszen a robotok a munkaadó közelében felállíthatók és dolgoztathatók.
Nyilván, jól tudjuk, amióta Angliában feltalálták a szalagmunkát, s azt úgy tálalták, mint a termelés megsokszorozásának legfontosabb lépését, a modern rabszolgaság korszakába léptek. És a robotolás megmaradt annak, olyannak, mint amikor kitalálták, és profitszerzésre használták. Nagyon sokakban még mindig felötlik a malenkij robot, a történelemben jártasoknak a szegény jobbágy jut eszébe, s aki a jövőben jártasabb, az megjósolhatja, mit hoz magával a robotosítás. Az autógyártók jól tudják, mennyi előnnyel jár, ha élő emberek helyett emberi munkát végző robotok szerelik össze a legkényesebb gépkocsikat is, a pénzspórolás mellett az is nagy előny, hogy nincs sztrájk, nincs szakszervezet, csak robotolás.
Azért, hogy lássuk, éppen a robotosítás nyomán mennyire lesz fájdalmas a jövő, néhány, ezzel összefüggő szómagyarázatot, kifejezést idemásolok a szótárból: robot – a hűbéri társadalomban a jobbágy kötelező ingyenes munkája földesura részére, kényszerből végzett, fárasztó és egyhangú munka; robotgép – automata vezérléssel irányított munkagép; robotember – emberi tevékenység végzésére programozott, emberi formájú automata; robotika – a robotok felépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges elméleti és technikai ismeretek tudománya.
Az én olvasatomban: e rendkívül korszerű tudomány eredménye lesz a közeljövőben sok millió gombfelvarró utcára dobása Indiában, Vietnámban, s talán nálunk is.