Szomorú, hogy olyan embereknek, akik 30-35 évet dolgoztak-fizettek járulékot, szociális juttatással kell kiegészíteni a nyugdíját, hogy elérje a minimálisan kötelező szintet.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Miután maguknak felemelték a havi juttatást, megkérdeztem egyik képviselőnket, hogy a köznépnek miért nem növelik a nyugdíját, hiszen megdolgoztak érte. „Előbb nekünk kell meggazdagodnunk, hogy tudjunk adni a szegényeknek is” – mondta jó két évtizede az egyik képviselő. Az akkori pénzügyminiszter pedig kijelentette, „egymillió nyugdíjasnak meg kell halnia ahhoz, hogy felemelhessék a szépkorúaknak lepengetett summát.” Hát az egymillió öreg azóta rég átadta a lelkét teremtőjének, a honatyák többsége is szépen meggazdagodott, a nyugdíjak többsége azonban továbbra is az aligélhetésre elég.
Akkor néhány közgazdász azzal hozakodott elő, hogy nem emelhetik se a béreket, se a nyugdíjakat, mert Romániában alacsony a termelékenység. Sőt, az üzemeket el kell adni, mert a nyugatiak hoznak majd korszerű gépeket, berendezéseket. De csak akkor jönnek, ha itt olcsó munkaerőt találnak. Hát az üzemeket, gyárakat, termelő vállalatokat eladták, helyükbe nem építettek semmit. Így maradt sok város munkahely nélkül, és indultak az emberek világgá, mert valahol pénzt kellett keresnük. Bár törvény mondta ki, hogy a nyugdíj pontszámának értéke az átlagbér negyvenöt százalékát kell kitegye, ezt egyik évben sem közelítette meg. Legfeljebb azzal növelték, amennyit elvitt az értékéből az infláció.
Most fogóddzanak meg, a Kölnben székelő Világgazdasági Fórum kijelentette, a gazdasági, együttműködési és fejlesztési szervezet adatait felhasználva, hogy az utóbbi 15 évben Románia iparának termelékenysége háromszorosan növekedett, a leggyorsabban az EU-s országok között (Magyarország a második helyen áll), úgy hogy jelenleg a produktivitást illetően a vizsgált 43 ország között a nyolcadik helyen áll. Ez a bruttó nemzeti termék jelentős növekedését eredményezte, ami megemelhette volna mind a fizetéseket, mind pedig a nyugdíjakat. Nem tették. Egyrészt, mert a befektetőknél hagyták a nyereség nagy részét, eltüntettek egy jó hányadot azzal, hogy az államnak is be kell ruháznia, nagyon sok pénznek pedig nyoma veszett. Persze, ahogy közeledik szeptember, tehát a nyugdíjemelés beígért ideje, mind kisebb és kisebb értékű pontszámmal kalkulálnak, azzal, hogy nincs miből fizetni. Pedig azt mondták, hogy erre félretették az összeget. Hol van, mi lett ezzel a summával? Már megint hazudtak, lódítottak a hatalmon lévők. <
Szomorú, hogy olyan embereknek, akik 30-35 évet dolgoztak-fizettek járulékot, szociális juttatással kell kiegészíteni a nyugdíját, hogy elérje a minimálisan kötelező szintet.
Szégyen, hogy egy fogytékos nyugdijasnak 56-238 lejt juttatnak és ebböl éljen meg.