Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Csak a nagyon okos emberek képesek nagy szamárságokat mondani, az átlagostobák butaságai múlandóbbak a pitypang szirmainál. Madách Imre Az ember tragédiája utolsó képében eszkimókkal népesíti be az Egyenlítő tájékát, akik fókákra éhesen vacognak az agonizáló, sápadt nap alatt. Most meg jönnek a hírek a lappföldi kánikuláról. Az úgynevezett Római Klub aggódó tudósainak első, 1971- es előrejelzése alapján már nagyjából illett volna elpatkolnunk mindannyiunknak, márpedig én jól vagyok, remélem, ön is, kedves olvasó.
Pontosan 300 éve jelent meg a világirodalom egyik legkiválóbb remekműve, a Perzsa levelek Montesquieu tollából (neki nem volt laptopja, hogy azon pötyögtessen, nekem van, előny nálam). A francia és általában az európai civilizáció egy egzotikus országból idepottyant emberek szemével – éles megfigyelés, érzelmek kavalkádja, humor, minden megvan benne. Én azonban, mert jegyzetem témája megköveteli, rosszmájúan a szerzőnek egy enyhén szólva tévedését említem. Sokat foglalkozik a népesség kérdésével, és meghúzza a vészharangot: a földről lassan-lassan kifogy a homo sapiens.
Akkoriban mintegy 610 millió kenyérpusztító téblábolt bolygónkon, ma mintegy tizenháromszor annyi. Montesquieu szerint a római cézárok idejében ötvenszer nagyobb volt a világ lakossága. Honnan szedte ezt a képtelenséget, csak ő tudja. Habár, komoly üzemmódra váltva: a szerzőnek nem sok ismerete lehetett Ázsiáról és Afrikáról, és a földrészünk népességének mai fájdalmas csökkenése, elsüllyedése a nem idevalók tengerében sajnos tény.
A legnagyobb baki, aminek különösen örvendek, Voltaire-től származik. Briliáns eszű, gyémántragyogású tollú filozófus, író, költő, de borzalmasan keresztényellenes. Genfben tartózkodott, amikor 1776-ban azt jósolta, száz év múlva egyetlen Biblia lesz a világon, egy múzeumban vagy antikváriusnál. Nos, száz évvel az ominózus próféciája után abban a házban egy bibliatársulat lerakata működött.
De azért néha szomorúan arra gondolok, ha Voltaire a kortársai között legalább egy őszinte keresztényt ismert volna, nem mondott volna ilyen szörnyűséget. De mivel szembesült nap mint nap? Képmutatással, fanatizmussal, a kereszténység megcsúfolásával… Milyen óriási felelősség Krisztust képviselni, gondoljuk meg!