Nem történt bűncselekmény?

„Bűncselekmény hiányában” lezárta az ügyészség a kolozsvári reptérről ezresével spárgaszedni induló idénymunkások ügyét. Emlékeznek? Április 9-én, amikor az idősek csak két órára mehettek ki a házból, amikor naponta több száz ember ellen indítottak eljárást a betegségek leküzdésének meghiúsítása miatt, amikor többezer lejes bírságokat osztogattak, mert valaki két utcával arrébb vitte a kutyáját sétálni, csaknem kétezer ember zsúfolódott össze a kolozsvári reptéren, hogy bérelt repülővel mezőgazdasági idénymunkára Németországba utazzon.

Az ügyészség szerint nem szegték meg az akkor érvényben lévő karanténrendelkezéseket. Tehát azok közül, akik szó szerint elszöktek az akkor vesztegzár alatt lévő Suceaváról, senki nem jött ide? De ez a kisebbik baj.
Azt is írják az indoklásban, hogy az összegyűlt 1962 személy közül „nem betegedett meg senki”. Hát mondják Bubinak, hogy ők mindenkit beazonosítottak, és két hétig követték, hogy a baden-badeni spárgafarmon hogy szolgál az egészségük. De még ezt is le lehetne nyelni.

Viszont aszongya az ügyészség, az ő nagy bölcsességében, hogy a fizikai távolságtartás szabályait ugyan nem tartották be, de ez „nem okozta a fertőzés terjedését, így ebben az esetben sem létezik a bűncselekmény”. Hogy tetszik mondani? Tehát nem akkor követek el bűncselekményt, amikor megszegem a vonatkozó jogszabályt, hanem akkor, amikor ennek következményei lesznek?

Akkor milyen alapon bírságoltak meg valakit azért, mert kiment a házból? Miből látták bizonyítottnak, hogyha valaki elment az erdőbe sétálni, az terjesztette a fertőzést? És egyáltalán: ha végigszáguldok óránként 180 kilométeres sebességgel a városon, az nem bűncselekmény addig, amíg nem gázolok el valakit?

Vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy a román „független és pártatlan” igazságszolgáltatás nem tudott mit kezdeni ezzel az esettel, és lezárta. Mert mégiscsak egyszerűbb egyedül­álló idős embereket pellengérre állítani, és néhány hónapnyi nyugdíjuk összegére megbírságolni, mint egy vendégmunkástömeggel vitatkozni, akiket kilóra elszegődtünk a „nagytestvér” Németországnak.